A jelek szerint idén sem a román, sem az erdélyi magyar belpolitikában nem ígérkezik unalmasnak a nyári uborkaszezon.
2013. július 22., 08:372013. július 22., 08:37
2013. július 22., 08:392013. július 22., 08:39
A bukaresti legfõbb közjogi méltóságok közötti torzsalkodás minden bizonnyal új erõre kap Omar Hajszam Romániába szállítása nyomán. Amelyet követõen máris beindult a találgatás: a terrorizmus miatt elítélt szír üzletember vajon melyik román politikusról rendelkezik kompromittáló információkkal, illetve milyen áron hajlandó ezeket kiteregetni.
Ha hinnénk az összeesküvés-elméletekben, megkockáztatnánk, Hajszam hazahozatala összefüggésben áll a jövõ évi államfõválasztás elõkampányával. Gyanús, hogy Bukarestnek éppen a polgárháború sújtotta Szíriából sikerült kihoznia – vagy megszöktetnie, elrabolnia? – egy köztörvényes bûnözõt, amelynek hazája élén a teljes nyugati világgal szembehelyezkedõ diktatórikus rezsim áll. Ha valóban titkos, a damaszkuszi kormány tudta nélkül végrehajtott akció volt, ahogy Traian Bãsescu sugallta, akkor azt a román titkosszolgálatok nem saját szakállukra, hanem valószínûleg amerikai segédlettel hajtották végre. Amelynek várhatóan nemzetközi következményei is lesznek.
A Ponta-kormány régiósítási terve ellen, a történelmi régiók és az autonómia mellett rendezett hétvégi tüntetésekrõl már nem állítjuk, hogy nemzetközi visszhangot kapnak. És ennek oka nem a szervezõk kilétében, a demonstrálók létszámában keresendõ, hanem egyszerûen abban a tényben, hogy az Európai Unió sokkal érzékenyebb például a mezõgazdaságban használt különbözõ vegyszereknek a méhekre gyakorolt pusztító hatására, mint a nemzeti kisebbségek helyzetére. Emiatt illúzió lenne azt hinni, hogy Brüsszelben hirtelen felkapják a fejüket az EMNP által rendezett megmozduláson megfogalmazott problémák, követelések hallatán.
De mivel néma gyereknek az anyja sem érti a szavát, az erdélyi magyar közösség saját sorsa ellen nehezítené, ha olyan esetekben, mint történetesen a tervezett régióalakítás, nem hallatná folyamatosan a hangját. Ha kell, beadványokkal, utcai tüntetésekkel, tiltakozó akciók sorozatával. Hiszen az önrendelkezés nem lehet pártpolitikai ügy, és ami szintén lényeges: a közösségi igény felmutatása nem lehet tekintettel a nyári vakációzásra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!