2010. szeptember 24., 11:502010. szeptember 24., 11:50
Hanem manapság már más módi dívik: ma maguk a televíziók akarnak forradalmat csinálni. Legalábbis erre lehet következtetni abból, ahogy a román hírtelevíziók meglovagolják a gazdasági válsághoz köthető elvonások miatti szociális elégedetlenséget.
Megdöbbentő, ahogy a két legnagyobb hírcsatorna a szakma összes írott és íratlan szabályát felrúgva azon verseng egymással, hogy melyikük tudja még inkább elkeseríteni az embereket és felszítani az indulatokat. Félreértés ne essék, a legkevésbé sem szimpatizálok a jelenlegi kormánynyal és az államfővel, jobb helyeken egy pedálos kisautó vezetését sem bíznák rá, nemhogy egy országét.
Csakhogy a hírcsatornák a fejükbe vették, hogy nem tájékoztatni fognak a történésekről, hanem alakítani kívánják őket. Ezért aztán a lehető legdemagógabb módon tálalják az eseményeket: az Antena 3 például a vitatható körülmények között elfogadott nyugdíjtörvény kapcsán fölmerült parlamenti vitákat úgy közvetítette, hogy keresett egy kisnyugdíjas párt, akinek nincs tévéje, laptopon mutatták nekik a parlamenti eseményeket, és az ő reakcióikat is élőben mutatták.
A Realitatea még ennél is nagyobb sallert adott az újságírói etikának, amikor a szerdai tüntetésekre saját, külső stúdiót telepített, helikopterről is filmezett, és hollywoodi filmekből ismerős montázsokkal, drámai zenei aláfestéssel tálalt „híradásaiban” igyekezett mindent megtenni annak érdekében, hogy minél jobban fellángoljanak a kedélyek, és minél fenyegetőbbnek tűnjön a megmozdulás. Nagyon úgy tűnt, hogy beleélik magukat: ők most kormányt fognak buktatni, még akkor is, ha a csatorna tulajdonosának vagyonát megalapozó piramisjáték károsultjai potyognak az égből, mind a háromszázezren.
Az újságírónak meg ég az arca, mert ezen teljesítmények alapján a polgárok többsége azt hiszi, hogy tényleg így kell az újságírást művelni. Úgyhogy ha kitörne a forradalom, én a hírcsatornákat foglalnám el, ha már választani lehet. És valóban forradalmi tettet hajtanék végre: korrektül, szakszerűen és etikusan tájékoztatnék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok