Tulajdonképpen elkeserítő, ami földtörvény címszóval zajlott az elmúlt hónapok Romániájában.
2013. november 21., 16:402013. november 21., 16:40
Azt ugyan több korábbi eset is jelezte, hogy a patópáli viszonyulás korántsem áll messze a romániai döntéshozók habitusától, ám a földpiac liberalizálása körüli bénázás túltesz az esetek többségén. Már az is a további időhúzásba vetett reményt sugallta, hogy csak az év elején kezdtek foglalkozni a törvénytervezet összefércelésével. Inspirációs forrásként egyrészt a francia, másrészt a magyar földtörvényt használták, előbbit nyíltan és büszkén vállalva, utóbbit csak úgy, fű alatt, a székelyföldi szakembereket használva trójai falóként. Utóbbi szelleme látszott visszaköszönni a százhektáros vásárlási limit meghatározásában is, amellyel kimondva-kimondatlanul a nyakló nélküli külföldi tulajdonszerzésnek, illetve a spekulációs célú földvásárlásnak igyekeztek elejét venni.
A kormány által tegnap elfogadott, parlamenti jóváhagyásra váró törvénytervezetből időközben eltűnt a birtokkorlátozás cikkelye. A gazdalobbinak sikerült érvényesítenie azt az álláspontját, miszerint képtelenség a magánszemélyek földbirtoklási jogosultságának száz hektárra való korlátozása, miközben már sok mezőgazdász rendelkezik egyenként több ezer hektárral. A felső limithez való ragaszkodás ugyanis azzal a veszéllyel is fenyegetett, hogy valamennyi, nagyobb léptékű agrártevékenységre készülő szereplőt valamilyen vállalkozási formába kényszerít – a kényszervállalkozások minden „áldásával”. Arról nem is beszélve, hogy a meglévő haszonbérletek többsége esetében a szerződések tartalmazzák az újabb szerződésre való előjogosultságot, márpedig az eredeti tervezet előírásai súlyosan sértették a haszonbérletbe vett területeken évek óta iparszerűen gazdálkodók jogait. Így viszont gyakorlatilag csak a helyi közösségek és vezetőik józanságán múlik, hogy szabad prédává válik-e a hazai termőföld. Ha gyengének bizonyulnak, rövid időn belül alaposan átalakulhatnak az itthoni birtokstruktúrák. És nagy bizonyossággal nem a kisgazdák érdekeit szem előtt tartva.
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
szóljon hozzá!