2011. július 15., 08:392011. július 15., 08:39
Csütörtökön pedig már meg is született egy – igaz, még nem jogerős, de meglehetősen szigorú – ítélet Dan Ioan Popescu egykori gazdasági miniszter ügyében, amelyben arra kötelezik, hogy vagyonából közel egymillió eurónak megfelelő, igazolatlan eredetű összeget fizessen be az államkasszába. Persze arra nincs bizonyíték, hogy a két esemény összefügg egymással, de emlékezetes, hogy mi történt az év elején, amikor kiderült, hogy Franciaország és Németország ellenzi Románia márciusi Schengen-csatlakozását: hirtelen százával kezdtek lebukni a korrupt vámosok és határőrök, bizonyítandó az ország elkötelezettségét a korrupció elleni harc mellett.
A húzás akkor nem jött be, sőt a franciákhoz és a németekhez a hollandok is csatlakoztak, így most ott tartunk, hogy Párizs szerint talán jövő év végén csatlakozhat az ország a belső határellenőrzés megszűnése nyomán létrejött uniós övezethez, idén legfeljebb a reptereken számolhatják fel a határellenőrzést. Ám azt is csak akkor, ha az Európai Bizottság jövő héten nyilvánosságra kerülő igazságügyi országjelentése kedvező hangnemben említi az igazságügyi reform és a korrupcióellenes küzdelem terén elért eredményeket. Popescu mostani elmeszelése – akárcsak a Borbély László ellen indított vizsgálat – tehát vélhetően e jelentés készítőinek is szól, a román hatóságok részéről nagyjából olyan lépésként értékelhető, mint amikor a hosszútávfutó az utolsó néhány száz méteren fokozza az iramot.
Az ítélet persze üdvözlendő, még akkor is, ha nem aktív, ráadásul ellenzéki politikusról van szó. Ugyanakkor kérdéses, hogy Románia valóban átszakíthatja-e a schengeni célszalagot az óhajtott időpontban, ha továbbra sem folyamatosan, csak így, a számára kulcsfontosságú döntéseket közvetlenül megelőzően próbálja bizonyítani a nyugati kétkedőknek, hogy milyen mélységesen elkötelezett a korrupció visszaszorításában.
Vége a fél éve tartó elnökválasztási mizériának, a legnagyobb mumus, Călin Georgescu bejelentette a visszavonulását a politikától, miután Nicușor Dan nyerte a megismételt elnökválasztást – úgy tűnhet, Romániában helyreállt a rend.
Miközben Nicușor Dan választási győzelme kedvező fejlemény a magyarok számára, hiszen sikerült elkerülni, hogy az országnak szélsőjobboldali, magyargyűlölő elnöke legyen, azért olyan sok okunk még sincs az önfeledt ünneplésre.
Románia leginkább ahhoz a katonához hasonlít, akire a csatában rálőttek, de szerencséjére a füle mellett elsüvített a puskagolyó – tömören így foglalható össze az államfőválasztás végeredményének legfőbb következtetése.
Elnökválasztás előtt áll, és háborog az ország. A választópolgárnak el kell döntenie, hogy az egykori suszter „aranykorszakát” felelevenítő aktivista „megmondóember” vagy a matematikában kimagasló eredményeket felmutató jelölt mellé üti a pecsétet.
Sokszor mondták már a romániai választások kapcsán, hogy két rossz közül kell választani, ezért szavazzunk a kisebbikre – a mostani elnökválasztás viszont már arról szól, hogy nem a nagyobbik rosszat, hanem a katasztrófát kell elkerülni.
Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
szóljon hozzá!