2009. május 08., 13:452009. május 08., 13:45
Holott épp a tárcavezető és az államfő mögött álló pártok voltak azok, akik a tavalyi választási kampányban a kedvezőtlen gazdasági körülményeket nagyvonalúan semmibe véve ötvenszázalékos béremelést ígértek a pedagógusoknak, majd kormányra kerülve a válságra hivatkozva bérbefagyasztással „ajándékozták meg” őket. Ezek után meglehetősen nemtelen gesztus a tanfelügyelőket felelőssé tenni, amiért úgymond ők keltettek pánikot a pedagógusok körében azzal, hogy “félremagyarázták” a bérek befagyasztásáról szóló minisztériumi körlevelet.
Persze előfordulhat, hogy a „jó kifogás sose rossz” minősített esetével állunk szemben, és a tanfelügyelők most bejelentett menesztése valójában azért vált szükségessé, hogy a kormánypártokhoz közel álló, megbízható „káderekkel” lehessen őket helyettesíteni. Ami bele is illik a kabinet egész pályás letámadásra épülő taktikájába, hiszen a versenyvizsga nyomán kinevezett közalkalmazottak jogállását is oly módon kívánja megváltoztatni, hogy az új vezetőket politikai alapon lehessen kinevezni.
Ebbéli igyekezetében pedig a jelek szerint még az sem készteti megtorpanásra, hogy az alkotmánybíróság elmeszelte az erről szóló tövényt. Nem kevésbé visszás Băsescu elnök pedagógusellenes kirohanása sem. Az általa megfogalmazott vádak ugyanis egyértelműen azt célozzák, hogy a társadalmat a tanárok ellen hangolják, amiért azok a bojkottra vonatkozó fenyegetéssel meghátrálásra kényszerítették az őket hónapok óta hintáztató kormányt. Nem mintha a tanárok ötvenszázalékos béremelésére vonatkozó követelés jogos volna, vagy mintha a katedrák mögött kizárólag olyan tanerők ülnének, amelyek mindegyikéről meg lehetne mintázni az ideális pedagógus szobrát. De az mégis visszataszító, amikor valaki laza csuklómozdulattal a lovak közé dobja a gyeplőt, majd az okozott kárért a lovakat teszi felelőssé.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.