2012. augusztus 16., 09:422012. augusztus 16., 09:42
Ez a fajta nemzetféltés nem több az üresjáratnál, s ennél több szót nem ér. De ha a Corlăţean szavairól lehámozzuk a politikai héjat, látnunk kell, hogy a fiatal külügyér a román nemzetet – a jelek szerint inkább a Magyarországon és Szerbiában élő román közösséget – érintő fájó kérdést vet fel azzal együtt, hogy szavai inkább a tehetetlenséget, mint a tenni akarást sejtetik.
E hasábokon erről korábban is volt már szó, amikor Traian Băsescu államelnök fejezte ki aggodalmát a Timok-völgyi, jó negyedmilliós román nemzetrész sorsát illetően. Ezt csak azért említem, mert a jelek szerint a mindenkori román anyaország vajmi keveset tesz a határain kívül élő nemzetrészért.
És volt rá példa, amikor a magát nem kevésbé nemzetféltőnek nevező Vatra Românească nevű szélsőséges szervezet az 1990-es évek elején azért akarta eltávolítani a háromszéki könyvterjesztő vállalat éléről jó emlékezetű barátunkat, Balogh László írót, mert magyarként, elsősorban emberként a gyulai román iskolásoknak vitt anyanyelvű könyveket ajándékba.
Amúgy Budapestnek sem esne baja, ha alanyi jogon biztosítaná az Országgyűlésben a román képviseletet, s Belgrád falai sem dőlnének le a Timok-völgyi románok elismerésével. De mert sem Budapest, sem Belgrád, sem Bukarest nem érti, s főleg nem érzi igazán, hogy mi fán terem a nemzeti kisebbségi lét, olykor bagoly mondja a verébnek.
Mint most Titus Corlăţean. Ha nem ezt tenné, akkor saját háza és hazája tájáról az olyan tartalmi vonatkozásokat sem hallgatná el, mint például a MOGYE vagy a Bolyai Tudományegyetem. Ahhoz, hogy mindenki számára megnyugtatóan rendeződhessen a számbelileg kisebb nemzeti közösségek dolga. Magyarországon is. Szerbiában is. Romániában is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Látogatottsági adatok