2010. szeptember 09., 10:392010. szeptember 09., 10:39
Mert tulajdonképpen ezt teszik a magyarországi román szervezetek: azt állítják, hogy egyes nem román nemzetiségű személyek üzleti megfontolásból vallják magukat románnak, hogy döntő befolyást szerezzenek a román kisebbségi önkormányzatokban, és ők tegyék rá a kezüket a román közösségnek járó támogatásra. Emberi jogi alapelvekre hivatkozva könnyen földbe lehetne döngölni a panaszosokat, érdemes azonban mégis elgondolkozni a panaszaikon.
Érdemes belegondolni például abba, hogy mi lenne, ha Erdélyben is tömegesen kezdenék magyarnak vallani magukat olyanok is, akiket a magyar közösség nem tart soraiba tartozóknak. Mi lenne, ha ők válnának a magyar identitás ügyének a hivatalos szószólóivá, ők kezdenék osztani a Communitas Alapítványba csorgatott pénzeket, ők szólalnának fel a parlamentben a magyarság képviseletében. Ha ez megtörténne, biztosan az erdélyi magyarok sem néznék ellenérzések nélkül. Meglehet, sokan épp az elnemzetietlenítés eszközét látnák benne.
Egy olyan technikát vélnének érezni a hátterében, mellyel az emberi jogok alapelveit szalonképes módon lehet a kisebbség rombolására felhasználni. Az pedig örvendetes, hogy a román politikusokat is kezdi foglalkoztatni a határon túli románok helyzete, ha ők is megszólalnak azt érezvén, nem kedvez a magyarországi románoknak a kisebbségvédelmi törvénykezés.
Ez azt jelzi ugyanis, hogy végképp letűnt az a kor, amikor Bukarest a belügyeibe való beavatkozásnak tekintette, ha Magyarország megszólalt az erdélyi magyarok ügyében. Ez elvezethet oda, hogy a román politikusok is felfedezzék: vannak országok, ahol a román kisebbség kulturális autonómiával rendelkezik, és ahol még hasznot is lehet húzni abból, hogy valaki románnak vallja magát. Innen pedig ahhoz a felismeréshez is egyenes út vezet, hogy Romániában is van tennivaló a kisebbségvédelem terén. Itt ugyanis továbbra is szitokszónak számít az autonómia, abból pedig, hogy valaki magyarnak vallja magát, inkább hátrány, mint előny származik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Látogatottsági adatok