2009. szeptember 15., 11:112009. szeptember 15., 11:11
Megtörténhet azonban az is, hogy az oktatásügy reformját célzó törvénycsomag nem lesz az RMDSZ ínyére, és a szövetség támogatja a liberálisok bizalmatlansági indítványát, amelyet aztán a még kormányon lévő szociáldemokraták is megszavaznak. Ebben az esetben – Petre Roman ideiglenes kabinetje után – az Emil Boc vezette lesz Románia legrövidebb életű kormánya, a hazai politikai és közélet tematizálásában élen járó hármas jogszabálycsomag pedig valószínűleg eltűnik a történelem süllyesztőjében.
Persze épeszű ember a fenti forgatókönyvek egyikére sem venne mérget, mint ahogy az országos szakszervezetek által beharangozott tiltakozási akciókat sem szabad túlbecsülni. Hiszen lám, a tanügyi érdekképviseletek fenyegetőzése sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: egy iskola nem akadt az országban, ahol a tanévnyitón „kibojkottálták” volna a pedagógustársadalmat és a diáksereget ifjúkori élményekkel és a „tanulni, tanulni, tanulni” lenini aranyszabállyal traktáló (értsd: kampányoló) politikusokat.
Holott ez lett volna a minimum, amit megérdemelt volna a politikai osztály a tanárok ötvenszázalékos béremeléséről szóló tavalyi ígéretdömping, majd a bérezési törvénytervezetbe foglalt megalázó koefficiensek után. De hát a hazai pedagógustársadalomban mindeddig még nem tudatosult: jogainak csak akkor szerezhet érvényt, ha meghiúsít egy vizsgaidőszakot. Lám, a bírák, az ügyészek számára nem okoz lelkiismereti kérdést, hogy hetek óta megbénítják az igazságszolgáltatás tevékenységét saját és az ágazat alulfinanszírozottsága miatt.
Persze a napról napra növekvő társadalmi feszültséget el lehet intézni azzal az Emil Boctól származó fordulattal is, miszerint a beharangozott reformok attól még lehetnek jók, hogy mindenki elégedetlen velük. No de mi történik, ha mégis a kormányfő szépérzéke bizonyul tévesnek?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok