Bukaresti politikai és elemzői körökben alaposan megoszlanak a vélemények Traian Băsescu elnök két héttel ezelőtt bejelentett, újabb népszavazás kiírásáról szóló kezdeményezése kapcsán.
2013. június 24., 23:512013. június 24., 23:51
A pártok többsége természetesen elutasítja a javaslatot, amelyet az államfő populizmusának újabb bizonyítékaként igyekszik beállítani. És ezzel ki is merül érvelésük tárháza az egykamarás parlamentre történő áttéréssel, a honatyák létszámának 300 főre csökkentésével szemben.
Hiszen az nem érv, amikor Crin Antonescu azt mondja, a balliberális koalíció nem veszi figyelembe a kezdeményezést, mert Băsescu politikailag „megszűnt létezni\". Vagy amikor Victor Ponta kijelenti: Németországban azért nem rendeznek országos szintű népszavazást, mert Adolf Hitler referendumok útján betonozta be hatalmát, és vezette be a náci törvényeket. Hivatkoznak minderre annak a román hatalomnak a vezetői, amely tavaly éppen népszavazással próbálta leváltani tisztségéből az államfőt.
ogy a második mandátuma vége felé járó elnök politikai célokra nemrég bejegyzett Népi Mozgalmának felfuttatására is fel akarja használni újabb referendumát, az nem vitás. Magára valamit is adó politikusként azonban nem mondhat le a törvényhozás megreformálását célzó vesszőparipájáról, miután első, 2009-es – az urnáknál megjelentek túlnyomó többsége által támogatott – próbálkozását a politikai elit elszabotálta.
Akárcsak akkor, ezúttal sem az a legfelháborítóbb, hogy húszmillió eurót dobnak ki az ablakon közvélemény-kutatásra az adófizetők pénzén. Hanem az, hogy a parlamenti pártok azt üzenik a választópolgároknak: ti csak szavazzatok ránk négyévenként, aztán mi úgyis azt csinálunk a parlamentben, amit akarunk. Nem számít, ha közben a nép érvényes referendumon kifejezi az akaratát bizonyos kérdésekben, elvégre a honatyák még nála is jobban tudják, mi a jó neki.
A törvényhozók saját „emberfelettiségéről\" alkotott képzete a jelenlegi alkotmánymódosítási folyamat során is megnyilvánult, amikor a parlamentet sikerült szuperhatalommal felruházniuk. Ami egy népképviseleti demokráciában természetes lenne, egy olyan rendszerben viszont, ahol a vox populi, a nép akarata nem számít, igencsak veszélyes.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!