2009. augusztus 24., 07:412009. augusztus 24., 07:41
Hanem a két nagygyűlés megrendezésének körülményei miatt mégis azt kell mondanunk: elkeserítő, hogy ismét olyan helyzet alakult ki, amelyben a romániai magyarság politikai érdekképviseleti szervei presztízsokok miatt megint képtelenek félretenni sérelmeiket és közösen fellépni a közös cél érdekében. Alapesetben természetes, hogy két, egymással rivalizáló politikai alakulat más-más rendezvényeken vesz részt, ha a célok elérését eltérő eszközökkel látják megvalósíthatónak. Csak akkor végre abba kéne hagyni a választók etetését az összefogásról és az együttes fellépés szükségességéről szóló mantrákkal, ha amúgy a gyakorlatban mindkét oldal mindent megtesz annak érdekében, hogy az összefogás ne valósulhasson meg. Álságos dolog arra hivatkozni, hogy a másik fél kampánycélra kívánja felhasználni a rendezvényt, hiszen ha egy politikai alakulat nyilvánosan megmutatja magát, az már önmagában minden egyes alkalommal kampánymegnyilvánulás is. Ugyanúgy visszás azonban az összefogás jelszavával meghirdetett rendezvényt csupán az egyik oldal számára kisajátítani, még akkor is, ha a nagygyűlés ötlete ezen az oldalon pattant ki. Az RMDSZ–EMNT-és az SZNT–MPP-tandemek figyelmébe székelyföldi összefogás témájában ezúton ajánlanánk a románokat: a bukaresti politikum képviselői a baloldaltól a szélsőjobbig, kormánytól ellenzékig minden nézeteltérést félretéve, egy emberként vettek részt tegnap Csíkszeredában az ortodox püspökség alapításának évfordulós ünnepségén. A rendezvény azon megmozdulások sorába illeszkedik, amelyek révén a román hatalom a hagymakupolás honfoglalás erőltetésével, a Székelyföld militarizálásával próbálja a vidék egységes magyar jellegét megtörni. Ők tudják, hogy a közös érdekért együttes kiállással kell erődemonstrációt tartani. A magyar szervezeteknek ezt még mindig nem sikerült felfogni. Mi még most is csupán az erőtlenségünket, a tehetetlenségünket tudjuk demonstrálni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok