2009. június 08., 10:332009. június 08., 10:33
Persze két éve is aktívabbak voltak valamivel a magyar szavazók, ám most a közös lista a biztos bejutás tudata mellett bizonyára a választói lelkesedést is fokozta. Az alacsony részvételi arány egyébként azt jelzi: a romániai polgárok nemzetiségtől függetlenül nem igazán érzik úgy, hogy az európai parlament értük lenne, nem tekintik olyan intézménynek, amely jelentősen befolyásolni képes mindennapjaikat.
Hogy ez nem csupán romániai specialitás, az is jelzi, hogy a többi uniós tagállamban sem kígyóztak végeláthatatlan sorok a szavazóhelyiségek előtt. Ez pedig azt jelenti, hogy az EU polgárainak zöme úgy gondolja: az EP túl messze van, és semmi olyasmit nem tesz, ami miatt érdemes lenne akár egy voks erejéig is foglalkozni vele. Az európai eredmények szerint a tagállamok többségében jórészt az elkötelezett választók mentek el voksolni, akik elsősorban a hazai belpolitikai viszonyokat kívánták értékelni voksaikkal.
A Romániában mért alacsony részvételi arány amúgy különösen nem meglepő, hiszen már a tavalyi parlamenti választások részvételi aránya sem érte el a 40 százalékot. Viszont az inaktivitásért nem csupán a választópolgárok nemtörődömsége okolható – abba bizony komolyan belejátszik az is, hogy a politikai osztály egyre kevésbé képes hiteles üzenettel megszólítani őket. A tegnapi történések ráadásul a továbbiakra nézve sem kecsegtetnek sok jóval.
Az ugyanis, hogy a két koalíciós párt épp az EP-választások hétvégéjét választotta arra, hogy államfőjelöltjeinek kampányoljon – Mircea Geoană Băsescu államfőt bírálva bejelentette, kilép a nemzetbiztonsági tanácsból, Băsescu pedig a külföldön állomásozó román katonák között „villogott” – azt jelzi: a politikusok számára továbbra sem jelent prioritást, hogy a polgárok úgy érezzék, az ő érdekükben tevékenykednek, ezért érdemes voksaikkal támogatniuk őket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok