VEZÉRCIKK – Amint az várható volt, a büntető törvénykönyvet módosító – vagy a könnyebb érthetőség kedvéért: a „korrupció legalizálását”, a „törvényes lopást” célzó – sürgősségi kormányrendelet visszavonása után országszerte lankad a több mint egy hete tartó tüntetéssorozat.
2017. február 08., 22:242017. február 08., 22:24
Ami érthető, hiszen az 1989 óta páratlan utcai megmozdulás elérte a kívánt hatást, pillanatnyilag elmúlt a korrupcióellenes küzdelem megakasztásának a veszélye, annak a kockázata, hogy egy bizonyos társadalmi csoport (naná, hogy a politikusoké!) a törvény fölé helyezze magát.
Kár, hogy a 27 évvel ezelőtti népfelkeléstől eltérően – ha már az előbb a rendszerváltó megmozdulásokkal mértük össze a mostani demonstrációt – a mostani társadalmi folyamatokból nemigen veszik ki a részüket az erdélyi magyarok. Igaz, hogy például Kolozsváron magyarok is csatlakoztak a kormányellenes tüntetőkhöz, a közösségnek az általános közhangulathoz való viszonyulása leginkább a többségében magyarok lakta városok lakosságának reakciójában mérhető le.
Márpedig ez alapján rögtön nevetségessé válnak azok a PSD-s konteók, miszerint a tiltakozások mögött – az oroszokon, Soros Györgyön és a multinacionális cégeken kívül – részben a magyarok lapulnak. A székelyföldi városokban például igen gyér volt a részvétel a kormányellenes tüntetéseken, ezzel szemben sokkal többen vonultak utcára, amikor az Igazi Csíki Sör gyártásának betiltása vagy a csíkszeredai jégkorongcsapat irányítása kapcsán akartak hangot adni elégedetlenségüknek.
Holott itt lett volna az alkalom, hogy az erdélyi magyar közösség megmutassa: nemcsak a kisebbségi jogok tiszteletben tartásáért, a jelkép- és zászlóhasználatért képes kiállni, tüntetni, menetelni, hanem a hazai társadalom általános problémái is foglalkoztatják. Pedig bizonyára rokonszenvet váltana ki a többségi táradalom részéről a határozott üzenet, hogy a magyarok sem tűrik a politikai elit túlkapásait; egy ilyen gesztussal akár a kifejezetten kisebbségi ügyek iránt is nyitottabbá tehető a románság.
Ugyanis nem lehetnek kétségeink afelől, hogy a kisebbségi kérdés rendezéséhez nem elegendő lepaktálni vagy együttműködési megállapodást kötni az aktuális bukaresti politikai hatalommal, a tényleges előrelépéshez meg kell nyerni a román társadalmat. Azt a generációt, amely most meghátrálásra késztette az egyre inkább a múltat jelképező bukaresti politikai hatalmat. És amely előbb-utóbb el is tünteti a politika süllyesztőjében a Dragnea-féle „elitet”.
Pattanásig feszült a helyzet a nyugat-, és a kelet-európai gazdák körében. A területalapú agrártámogatások lefaragása, a tehéntartás korlátozása és a vámmentes dél-amerikai mezőgazdasági termékek behozatala miatt több tízezer gazda tüntetne.
Úgy érzem, nemcsak Kárpátalján, hanem a másutt élő magyarok körében is szent kötelesség megemlékezni az 1944 novemberében történtekről, aminek következtében a kárpátaljai magyarság nemzetiségi hovatartozása okán ártatlan áldozata lett az elnyomásnak.
A kisgyerek nehezen dolgozza fel, hogy a Mikulás igazából nem létezik – nagyjából ugyanilyen küzdelmes folyamat Románia számára elfogadni Koszovó, vagy akár önmaga része, Székelyföld létezését is.
Görgetünk, bámuljuk képernyőinken hírfolyamok végtelenített, soha el nem fogyó szalagjait. Ha netán szokatlanabb időjárási mozzanat történik odakint, legtöbbször nem is az ablakon kitekintve vesszük észre.
Reméljük, az RMDSZ vezetői vannak annyira úriemberek, hogy legalább egy csokor virágot és egy doboz bonbont küldenek majd Elena Lasconinak, köszönetképpen azért, hogy a pártja kitűnő kampánytémát biztosított számukra a választások előtti hetekben.
Bár a közelgő parlamenti és államfőválasztás kampányának zaja eltereli a figyelmet számos lényeges elemről, a választópolgároknak ajánlott azzal a tudattal készülniük a novemberi-decemberi szavazásra, hogy jövőre nehéz idők köszöntenek be Romániában.
Donald Trump győzelme nyomán nem oldódnak meg a világ gondjai egy csapásra, sőt gazdasági tervei miatt Európa is aggódhat, de esély nyílhat a háborús konfliktusok lezárására, magyar szempontból pedig gyökeres változás várható a jó irányba.
A körülmények úgy hozták, hogy a világ nagyon sok országában rendeztek választásokat ebben az évben.
Ha a kétségbeesett vagdalkozással ötvözött szánalmas vergődés olimpiai sportág lenne, a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) Nicolae Ciucă elnökkel az élen komoly éremesélyekkel indulhatna.
Igencsak elrugaszkodik a valóság talajától, aki az EU-csatlakozásról szóló moldovai népszavazás eredményét úgy magyarázza, hogy azzal az ország végleg demonstrálta elköteleződését a nyugati integráció mellett, jókora csapást mérve ezzel a Putyin-rezsimre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!