2009. október 26., 11:232009. október 26., 11:23
Ám a lista ismeretében nehéz elhessegetni az érzést: azt szándékosan oly módon állították össze, hogy az ellenzék számára elfogadhatatlan legyen. A „szakértői” kabinetbe ugyanis olyan feketeöves, Băsescuhoz hű PDL-sek is bekerülnének, mint Adriean Videanu, Vasile Blaga vagy Radu Berceanu, ezzel az erővel pedig magát az államfőt is fölvehették volna a névsorba – a parlamenti többség minden bizonnyal ugyanúgy teketória nélkül leszavazza majd.
A húzás nyomán immár egyértelmű, hogy Băsescunak esze ágában sincs véget vetni a jelenleg ügyvezető kormányként tevékenykedő Boc-kabinet megbuktatása nyomán kialakult interregnumnak (az ugyanis nyilvánvaló, hogy a névsor kialakításában ő is meghatározó szerepet játszott). Az államfő számára az az ideális, ha az elnökválasztás második fordulójáig – még ha megkötött kézzel is – a kizárólag az általa irányított PDL politikusaiból álló kisebbségi kormány marad hatalmon.
Nem feltétlenül azért, mert a tapasztalt belügyér Blaga majd jól gondoskodik a választások elcsalásáról (bár a tét ismeretében ez sem zárható ki), hanem azért, mert a kormány kinevezésének kérdése is részévé vált a kampánynak, és az új kabinet körül dúló presztízsharcban mindaddig ő van előnyben, amíg nem az történik, amit ellenfelei akarnak.
Márpedig azt ő maga jelentette be, hogy ha Croitoru kormányát leszavazza a parlament, akkor már egyenesen PDL-s politikust kér fel miniszterelnök-jelöltnek – ami egyenértékű azzal, hogy az ügyvezető Boc-kormány meghatározatlan ideig hatalmon marad.
Ez pedig komoly hátszelet jelent Băsescu számára, hiszen a demagóg kormánydöntések részeként a Boc-kabinet az egykamarás parlamentről szóló népszavazást is hajlandó megszervezni, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy demokratikus gyakorlat egyik alapvető eleme is az államfő újraválasztását szolgálja. Egyben pedig ahhoz is, hogy a sajátos romániai demokrácia még inkább „elszabottá” váljék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Látogatottsági adatok