Aggasztó politikai nyilatkozatok láttak napvilágot az utóbbi napokban a romániai magyar közösségtől a kommunisták által elorzott ingatlanok kapcsán.
2013. július 22., 20:202013. július 22., 20:20
Először Marius Paşcan Maros megyei demokrata-liberális szenátor vázolta fel hagymázas képzelgéseit arról, hogy a restitúciós törvény alapján visszaszolgáltatott ingatlanok sohasem voltak magyar tulajdonban, hanem azokat Észak-Erdély 1940-es felszabadulása után a magyar állam miniszteri rendelettel vette magyar tulajdonba.
Ezt követően a múlt hét közepén Bogdan Diaconu, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője jelentetett meg egy olyan blogbejegyzést, amelyben egy gyanúsnak tűnő viszszaszolgáltatási ügy miatt azzal vádolja meg a magyarokat, hogy hamis bizonyítékok alapján a restitúció révén próbálják meg „visszarabolni\" Erdélyt.
Persze a két politikus előéletét ismerve hozzáállásuk nem meglepő, hiszen Paşcan már Maros megyei prefektusként is mindent megtett az ellen, hogy a kommunisták által meglopott tulajdonosok visszakaphassák jogos tulajdonukat, Diaconuról pedig a magyarokkal kapcsolatos nyilatkozatai kapcsán azt a legnehezebb eldönteni, hogy a tudatlansága vagy a rosszindulata a nagyobb.
Azonban nem érdemes szó nélkül elmenni a nyilatkozatok mellett, mivel mégiscsak két parlamenti képviselőről van szó. Igaz ugyan, hogy a restitúciós bizottság hosszas szünet után ismét elkezdett dolgozni, és visszaadott a tulajdonosának néhány elkobzott magyar tulajdonú egyházi ingatlant, de a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása kapcsán a restitúciós bizottság tagjai ellen született elmarasztaló ítéletek is jelzik, hogy az aggodalom nem mindig alaptalan.
Hiszen még mindig vannak olyan körök, amelyek továbbra sem képesek megemészteni, hogy egyszer már elfoglalt állásokról kell lemondani a magyarok javára. Az ő szószólóik a Paşcan- és Diaconu-féle történelemhamisítók, valamint azok, akik szerint a magyar közösség Trianon után minden erdélyi tulajdonjogát elvesztette. Egyáltalán nem megnyugtató, hogy a történelemhamisításnak, az ellenrestitúciónak, a magántulajdon etnikai alapú elorzásának 2013-ban Romániában parlamenti szinten, kormányoldalon lehetnek szószólói.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!