2011. augusztus 18., 09:132011. augusztus 18., 09:13
Mindenek előtt azt vizsgálnák: milyen mértékben írható ezeknek a politikusoknak a számlájára az illető ország gazdasági előmenetelét befolyásoló döntéseik, intézkedéseik következménye. És a cél az, hogy a felelősség megállapítása esetén a büntetés se maradjon el. Julia Timosenko ukrán exkormányfőt például azért tartóztatták le, mert a gyanú szerint évekkel ezelőtt a kijevi kormány felhatalmazása nélkül kötött Oroszországgal rendkívül előnytelen szerződést az orosz gázszállításokra, amivel 187 millió dolláros kárt okozott. Ugyancsak rács mögött van Ivo Sanader, Horvátország volt kormányfője, akivel szemben korrupciós vádak merültek fel, miszerint eurómilliós nagyságrendben sikkasztott el pénzt az államtól maga és a pártja számára.
Magyarországon eközben éles vita dúl a volt szocialista miniszterelnökök azzal kapcsolatos elszámoltatásáról, hogy kormányzásuk alatt megugrott az államadósság. A Fidesz azt szeretné, ha megtörténhetne a jogi felelősségre vonás Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és pénzügyminisztereik ellen az államadósság 2002 és 2010 közötti növekedése, vagyis az ország gazdasági-pénzügyi mélypontra süllyedése miatt. Noha jogi szakértők szerint ellentmond a jogi kereteknek a visszamenőleges elszámoltatás, a kezdeményezés nagyon is logikus és helyénvaló. Hiszen igaz ugyan, hogy Gyurcsányék politikai felelősségét a választók megállapították a bukásukat eredményező tavalyi választásokon, de valahogy nincs az rendjén, hogy mentelmi joguk büntetőjogi értelemben kiterjed elhibázott gazdaságpolitikájukra is.
Hazai vizekre evezve ugyanez a helyzet például a román állam számára rendkívül előnytelen autópálya-szerződést aláíró Adrian Năstase exkormányfővel is, akinek elhibázott döntése az adófizetők pénztárcáját terheli. Márpedig a választópolgároknak elegük van abból, hogy a politikusoknak sohasem kell elszámolniuk tetteikkel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok