2013. március 13., 06:212013. március 13., 06:21
Itt és most talán nem is szorul pontosításra, hogy történetesen egy bukaresti tévécsatorna újságírója faggatta a szakembert.
A fél kontinenst érintő lóhúsbotrány, majd a térségünkben forgalmazott mérgezett tej ügye ugyanis alaposan rávilágít arra, hogy az élelmiszer-biztonság terén szerte Európában súlyos aggályok merülnek fel. Az először Nagy-Britanniában, majd több más országban feltárt csalási esetek kíméletlenül lerántották a leplet élelmiszer-ipari gyártókról, viszonteladókról, forgalmazókról, akikről kiderült, hogy a profit reményében képesek a fogyasztók egészségét is veszélyeztetni. Merthogy a lóhúsbiznisz is erről szólt: extraprofitot hozott a konyhára, ha az olcsóbb lóhúson az amúgy drágább marhahúsként sikerült túladni. Vagyis ha csalunk.
De a lóhússtikli csak az egyik szelete az európai ágazatot keresztül-kasul átszövő bajnak. Németországban milliós nagyságrendben értékesítették biotojásként a nagyüzemi körülmények között termelt tojást, nálunk pedig a rákkeltő aflatoxinnal (gombaméreg) fertőzött tej forgalomba hozatala borzolja a kedélyeket. Amihez alaposan hozzájárul a hazai szakhatóságok teljesen hozzá nem értése és dilettáns eljárása is. Miközben a mezőgazdasági miniszter a múlt héten még kész tényként állította, hogy mérgezett a Magyarországról importált tej, mára kiderült: a szállítmányban nem lépi át a megengedett egészségügyi határértéket az aflatoxin szintje. (Ugye emlékszünk, milyen vehemensen kérte ki magának Bukarest, hogy alaptalanul megvádolták a lóhúsügyben?) Ugyanakkor az élelmiszer-biztonsági hatóság vezetője még nagyobb pánikot keltett a lakosság körében, amikor bevallotta, romániai farmnál és tejfeldolgozó üzemeknél már találtak szennyezett tejet, viszont érthetetlen okokból nem nevezte meg sem a termelőt, sem a terméket. Hadd vetüljön a gyanú árnyéka az egész hazai tejiparra…
Hát így állunk Európában, Romániában a biztonság terén. Számít, hogy az elején emlegetett szakértő nyolcasra értékelte a hazai élelmiszerek minőségét?
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.