A marosvásárhelyi Liviu Rebreanu Általános Iskola évzáróján történt incidens ismét csak rávilágít arra, milyen széles szakadék tátong a hivatalos román álláspont – miszerint Romániában példaértékűen rendeződött a kisebbségek helyzete – és a valóság között.
2013. június 23., 22:572013. június 23., 22:57
2013. június 23., 23:432013. június 23., 23:43
Hiszen 2013-ban ott tartunk, hogy a magyar szülőknek – az iskola vezetőinek hajthatatlansága miatt – egy ünnepi eseményen kell nyilvánosan tüntetniük, amiért továbbra sem valósult meg a tanintézményben a valós kétnyelvűség. Arról nem is beszélve, hogy csupán néhány hónappal a kovásznai iskolában kirobbant botrány után, amely azért tört ki, mert egy román diáklány március 15-én román nemzeti színű fejpánttal próbálta meg provokálni magyar iskolatársait, az iskola román diákjai a román trikolór színeiben pompázó nyakkendőket és kokárdákat viseltek, holott egy évzáró ünnepség nem minősül nemzeti ünnepnek. Viszont kiélezett helyzetben egy ilyen gesztus kiválóan alkalmas újabb nemzetiségi konfliktusok szítására.
A kovásznai és a marosvásárhelyi példa alapján kijelenthető: a gyakorlatban nem működik a multikulturalizmus. A vegyes tannyelvű iskolák jelentős részében ugyanis a multikulturalizmus alatt azt értik, hogy működnek ugyan magyar osztályok, de a hivatalos ügyintézés, a tájékoztató feliratok kizárólag egynyelvűek. Ráadásul a trikolór fejpántok és nyakkendők is jelzik: a nemzetiségek közötti gyűlölködést már gyerekkorban beoltják az emberekbe, vagyis nem igazolódott be az az elmélet, miszerint a vegyes, magyar és román tagozatos iskolák azért jók, mert a két nemzethez tartozó gyerekek így jobban megismerik és megtanulják elfogadni a másikat.
Ennek fényében megállapítható, hogy a probléma megoldását az óvodától az egyetemi diploma megszerzéséig tartó, a román keretekhez igazodó, de a magyar sajátosságoknak és igényeknek megfelelő, önálló magyar iskolarendszer kiépítése jelentheti. Kiáltsanak csak álszent módon szegregációt azok, akik a vegyes tagozatú iskolákat valójában a kisebbségek beolvasztásának eszközeként tekintik. A magyar közösség tagjainak jogukban áll eldönteni, hogy gyerekeiket vegyes vagy kizárólag magyar iskolákban akarják taníttatni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!