2009. október 14., 11:242009. október 14., 11:24
Alig száradt fel a tinta a bizalmatlansági indítvány sikerét rögzítő jegyzőkönyvön, nemzetközi hírügynökségek máris olyan politikai válság kialakulásának veszélyére figyelmeztetnek, amely miatt megtörténhet, Románia nem lesz képes teljesíteni a Nemzetközi Valutaalappal kötött hitelmegállapodás feltételeit.
Márpedig a politikai alakulatok nem hosszú távú megoldásokban gondolkodnak, amikor szakértői kormány felállítását szorgalmazzák. Már az is sokatmondó, hogy a román pártok éppen most, a gazdasági és politikai válság kellős közepén dobnak a mélyvízbe egy, a nemzeti kisebbségek soraiból származó politikust, miközben hasonló variáns szóba sem kerülhetett a rendszerváltás óta.
De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a szebeni bürgermajszter technokrata kabinetének valójában a szociáldemokraták és a liberálisok is átmeneti szerepet szánnak, mivelhogy az államfőválasztások előtt egyikőjük sem meri felvállalni, hogy koalícióra lépjen egymással. E tekintetben kissé érthetetlen, Klaus Johannis miért hajlandó feladni „nyugdíjas” polgármesteri állását a miniszterelnökségért, amikor ő is tisztában van vele: az államfőválasztások után – akár Geoană, akár Băsescu nyerje a megmérettetést – meg fogják köszönni a szolgálatait, mivel a pártok hirtelen belátják, amit titkon most is tudnak: a román belpolitikában hosszú távon csakis politikai színezetű kormány életképes.
Éppen ezzel az átmeneti időszakkal magyarázható, hogy nyilatkozatok szintjén az RMDSZ is hajlik a szakértői kabinet támogatására – amiben persze közrejátszik, hogy a magyar alakulattól igencsak visszás lenne, ha éppen egy erdélyi szász politikus kormányfőjelöltségének tenne keresztbe.
A többi parlamenti párthoz hasonlóan azonban az RMDSZ is arra vár, hogy az államfőválasztás tisztázza a politikai erőviszonyokat, és majd ezek ismeretében kössön koalíciós megállapodást valamelyik román alakulattal. Markóék számítását egyedül a PSD–PDL-nagykoalíció újraalakulása húzná át, amely Băsescu újrázása esetén nem is tűnik lehetetlennek.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.