JEGYZET – Valamelyik államelnökjelölt stábjába beépített valamelyik titkosszolgálatunk különleges titkos ügynöke mély röptű gondolatmenetet szivárogtatott ki az egyik kampányülésről. Változtatás nélkül közöljük.
2014. október 08., 19:382014. október 08., 19:38
„…nyugodj már meg, barátom, tudom, rád szálltak a korrupcióellenes ügyészek, de nyugodj végre meg! A hajad szála sem fog görbülni. Tudjátok, ott lapul a nagy amnesztiatörvény a szertárban, de csak a második forduló után tudjuk elővenni… Az a rohadt második kör… Jaj, Iljics elvtárs, miért csináltad úgy az alkotmányt, hogy az első fordulóban csak kilencmillió szavazattal lehessen nyerni?
Most csak vegyük számba, kire számíthatunk 16-án. Ott vannak liberális barátaink, a sokfeleségű házelnök, akit kormányon tartottunk, a későkása jelölt szekufőnök és a két egymással acsarkodó nagyromán. Ezek mind jók lettek volna ellenfélként, de hát… ez van. Szavazataik hozzánk csurognak.
Az udémérés utánfutónk jön egy tartozással. Mondjátok meg neki: még egyszer elő ne forduljon, ami öt éve. Tegyen róla, hallgassanak rá a magyarok, szavazzanak ide, nem mint 2009-ben.
A többiek közül legfontosabb: a Mónika nem kerülhet be a második fordulóba, mert akkor ennek a bandának lőttek! Elenuţát viszont lehet szidni, úgyis bratyók vagyunk még a régi szép, közös üzleti időkből. Ha kölcsönösen szidjuk egymást, ő is beszerzi a néhány százalékát. De hát mit tegyen, ha annak a kalóznak a hívei erre buknak? No meg a mellére. (Nevetés, majd közbeszólás.)
De főnök, ott van az a Johannis, azzal mit csinálunk?... (Ismét az első hang.) Már megint a szebenivel jösztök? Ugyan már! Az a néma? Az az összeférhetetlen? Az ingatlanbiszniszelő? Hat házzal… Nekem többem van, csak nem tudják, hehe. Ki veszi be, hogy magánórákból szedte össze a pénzt?... Még hogy a jól elvégzett dolgok országa… Hogy tudnak ekkora blődséget kitalálni? Ezek Nyugatról, akik támogatják, nem fogják fel, az illető nem fér bele a mi egységes, egynyelvű és egyvallású, Burebista óta folyamatosan létező nemzetállamunkba! Erre büszkék vagyunk!
Hányszor mondjam még: a tévéinken csüggő, regátbeli buta szavazóink milliói úgyis mindig többen lesznek, mint az okosabb erdélyiek! Ha meg nem, akkor 2012-höz hasonlóan annyi teleormani halott szavaz, ahány csak kell! Világos? Tartsatok ki! Nyerjük meg, és minden jó lesz! Aztán november 17-én indul az új kampány!” (A felvétel hatalmas tapssal és éljenzéssel zárul.)
Egyszerre szimbolikus és ironikus, hogy a rendszerváltás Romániájának meghatározó alakja, Ion Iliescu még halálában is, 36 évvel az 1989-es események és 21 évvel a politika első vonalából való kikerülése után még mindig releváns tényező.
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
szóljon hozzá!