2011. november 30., 09:432011. november 30., 09:43
Tulajdonképpen az idővel futunk versenyt, amikor megpróbáljuk felszámolni a romániai városokban sokezresre szaporodott gazdátlan kutyaállományt. Legyen szó akár megölésről, akár ivartalanításról, minél több ideig foglalkoznak egyetlen állattal a telepeken, szabadon kószáló társaiknak annál több idejük marad szaporodni. Nekünk pedig épp azt kellene megelőznünk, hogy további gazdátlan kutyák jöjjenek világra. A törvény kimondja: a befogott állatokat csak 30 nap elteltével szabad megölni. Ivartalanítás esetén viszont mindössze addig kell benntartani őket, ameddig az operációból fel nem gyógyulnak. Ez kanok esetén 2-3 nap, szukák esetén pedig 5-7 nap, tehát számolhatunk 4 napos átlaggal.
Tehát: ha egy önkormányzat létrehoz egy 100 férőhelyes telepet, amennyiben az ölés mellett dönt, havi 100 állatot képes „ellátni”, ha viszont inkább ivartalanít, elvileg havi 750 kutya további szaporodását akadályozhatja meg. Nézzük, a menhely egyhavi tevékenysége hogyan alakítja a szaporulatot, mondjuk a rákövetkező egy évben. Egy szuka kétszer fial egy év alatt, és összesen (átlagban) 10 kölyköt hoz a világra. Ha beleszámítjuk a kanokat is, elmondható, hogy egy gazdátlan kutya 5 utódot hagy maga után egy évben, ha korlátlanul szaporodhat. Amennyiben a menhelyen az ölést alkalmazzák, egyhavi tevékenység nyomán a következő évben 500 fővel csökken a szaporulat. Ha viszont ivartalanítanak, ez a szám 3750, amiből ha le is vonjuk a visszaengedett 750 állatot, még mindig 3000-rel csökken a kóbor kutyák száma, tehát a hatékonyság az előző hatszorosa. Gondolom, sokaknak most az jut eszébe, hogy: jó-jó, a hatékonyság jó dolog, de az ivartalanítás drágább módszer.
A tapasztalat azonban mást mutat: Szatmárnémetiben például több mint 400 lejébe kerülne az új törvény (és a sintérekkel megkötött szerződés) alapján az önkormányzatnak egy állat megölése, ugyanakkor az állatvédők 120 lejből megoldanak egy ivartalanítást. Utóbbi egyébként azért olcsóbb, mert a civilek hathatósan besegítenek. Engedni kell tehát az állatvédőket dolgozni. Nekem ugyanis meggyőződésem, hogy nem csak parlamenti és utcai tiltakozásra futja a lelkesedésükből.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.