2011. szeptember 07., 09:092011. szeptember 07., 09:09
És valljuk be, a gazdasági válság erősítette a bányanyitás mellett szóló érveket. Az arany ára az égbe szökött, a kitermelésből befolyó bányajáradék és a román államot részvényesként megillető haszonrész egy olyan időszakban folyhatna be az államkasszába, amikor a román gazdaság ezer sebből vérzik. A bányanyitás a foglalkoztatottsági rátán is lendítene. Olyan lenne, mint egy afféle valutaalapi hitel, amelyet vissza sem kell fizetni. Csak ne kellene azokkal a fránya környezeti kockázatokkal számolni. Mert ezek jelentik a probléma lényegét. Akik Kelemen Hunor fenekén akarták elverni a port, mert a miniszter régészeti szempontból zöld utat engedett a bányanyitásnak, nem a lényegről beszéltek. A lényeg ugyanis a cián.
Tavaly a Mexikói- öbölben történt olajkatasztrófa és a magyarországi vörösiszapömlés, idén a fukusimai atomkatasztrófa is bizonyította, a fegyelmezettebb társadalmak, a fejlettebb gazdaságok sem védettek. Ott is történnek váratlan események, amelyek aztán katasztrofális következményekkel járnak. Nem lehet olyan gátat építeni, amely ne jelentene kockázatot. Különösen, ha a gát méregtavat tart a magasban.
Borbély László környezetvédelmi miniszter untig ismételt álláspontja – mely szerint csak akkor bocsátja ki a környezetvédelmi engedélyt, ha megígérik, hogy a veszélyes szint alá csökkentik a cián koncentrációját – afféle szakmai fügefalevél. Egy politikai döntés szemérmét takarja. A beruházó ugyanis bármit megígérhet. Az engedély kibocsátásával a lavina elindul. Ami azután következik, azt a román állam sem tudja maradéktalanul az ellenőrzése alatt tartani. A továbbiakban az arany diktál majd.
Az RMDSZ helyzete nehéz. Voltaképpen nem akarja a bányanyitást, de nem is tartja azt olyan súlyos kérdésnek, amely miatt érdemes lenne felrúgni a koalíciót. Ebben a helyzetben két út áll a szövetség előtt. Vagy megpróbálja Verespatakot egy magyar szempontból sarkalatos kérdéssel – például a régiók kedvező átszervezésével – összecsomagolni, vagy lemond a környezetvédelmi tárcáról.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.