2012. január 23., 08:142012. január 23., 08:14
Legutóbb például a nyári kánikula gázszámlára gyakorolt jótékony hatása következtében sikerült némi kis pénzt megtakarítanom, s hogy ne szálljon el a semmibe, szeptemberben gondoltam, megpróbálom előre kifizetni a kábeltévés-internetes-telefonos közös csomagot. Lehetséges volt, december végéig. Négy hónapra háromszáz lej körüli összeget fizettem és megkérdeztem, nem kell-e havonta benéznem, ha a telefonnal túllépem a keretet, fizessem ki.
A pult mögött ülő hölgy azt mondta, ne fáradjak ilyesmivel, majd januárban, amikor ismét bejövök, kifizetem. Visszakérdeztem, hogy ez biztos-e, megnyugtatott, hogy igen, s még mielőtt eljöttem volna – immár harmadjára! – megemlítettem, hogy akkor majd csak januárban jövök. Aztán pedig ültem a babérjaimon – és használtam a telefont. December vége felé aztán egy nap az első számok bepötyögtetése után egy kellemetlen gépi hang beszól: ez a szám le van tiltva. Sebaj, majd később, majd másnap… nem és nem. A hibabejelentőnél aztán egy okoskodó, arrogáns férfihang kioktatott: ne csodálkozzam a letiltáson, hisz nincs kifizetve. Mi?! Hát szeptemberben… Igen, de túlbeszéltem magam huszonvalahány lejjel. Háromszor kérdeztem meg…
Az őket nem érdekli. De legalább beszólhattak volna, hogy fizessem. Az nem tartozik az ő feladatuk közé. Másnap mentem fizetni. Ott elmondtam ugyanazt, a válasz még ingerültebb volt: hol láttam én még telefondíjat előre fizetni?! Épp náluk, amikor szeptemberben nemcsak elvették a pénzem, de hiába kérdeztem háromszor… A válasz egy vállrándítás volt. Erre jelent meg egy tavalyi emlékkép, amikor a hazaküldött számlán vagy kéthavi hátralékkal szerepeltünk, hozzáadva a „kötelező” késedelmi kamatokat, és ugyanannál a pultnál azt mondták, hogy amilyen számlát a posta hoz, azt nekem nem kell megnéznem. Akkor miért küldik? Az pedig nem az én dolgom.
Ez akkortájt volt, amikor a „híres” váradi kábelszolgáltató országos monopóliumálmokat kezdett el dédelgetni. Nem az én dolgom, amíg nem az én bőrömre megy. A hajdani betyárok is csak úgy előugrottak, és pénzt vagy életet követeltek a disznólábnak nevezett pisztolyukkal. Ha nem erről volt szó, akkor figyelmeztették azt, akinek kezet nyújtottak, hogy az nem disznóláb. A becsületes betyár így járt el, de a digi betyárok világában, különösen monopolhelyzetben, nem ismerik a becsület fogalmát.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.