Kiss Judit
2017. május 09., 23:522017. május 09., 23:52
2017. május 10., 00:072017. május 10., 00:07
„A kaszárnyában csodák történtek. Az óberszt úr megtiltott a katonáknak mindenféle olvasást, még a Prágai hivatalos újságot is, a kantinban nem volt szabad újságba csomagolni se a virslit, se a kvarglit. Attól fogva a katonák elkezdtek olvasni, és a mi ezredünk lett a legműveltebb” – olvasható Jaroslav Hašek 1923-ban írt szatirikus klasszikusában, a Švejk, a derék katona kalandjai a világháborúban című regényben.
A kitalált, megmosolyogtató és frappáns módon történő kaszárnyabeli csoda kapcsán eszünkbe juthat a könyv, az írott szó, a kultúra mindenkori lehetséges halála és feltámadása. Mert nyilván sokféleképpen pusztulhat el és születhet újjá a könyv, az írott szó bűvölete. A technika vívmányai, az elektronikus média és kiadványok, a virtualitás, a mozgókép dominanciájának korában sokan siratják a nyomtatott irodalmat, a papírillatú könyvgalaxist, és olyanok is akadnak – könyvkiadók, könyvvásárszervezők vagy csupán „egyszerű” olvasók –, akik korántsem pesszimisták.
Múlt hétvégén zárult sikerrel Csíkszeredában a négynapos Székelyföldi Nemzetközi Könyvvásár, holnap kezdődik a kincses városban az immár hetedízben szervezendő, vasárnapig tartó ünnepi könyvhét, amely hagyományos és alternatív módon is népszerűsíti a könyvet, az irodalmat, abban a reményben, hogy nem halt ki az írott szó szeretete. És ha optimisták vagyunk, akár hihetünk is abban, hogy minden elolvasott könyv által újra és újra megszületik.
A Gutenberg-galaxis végét, a nyomtatott könyv pusztulását már évtizedekkel azelőtt elkezdték megjósolni, mielőtt a képernyők, a rajtuk keresztül érkező, dominánssá vált képiség teret hódított volna. Sokan mondják, hogy az informatika megjelenésével az emberi faj szellemi és technikai evolúciójának fordulójához érkezett, következésképpen az elkövetkezőkben pedig egyre kevesebb szerep jut a nyomtatott könyvnek. Ha úgy tekintjük, a félelem jogos is lehet, hiszen immár közhelynek számít, hogy a képernyők villódzásán felnövő és szocializálódó, úgynevezett Z generáció tagjai jóval kevesebb(könyv)et olvasnak, mint a korábbi nemzedékek – és ezen tulajdonképpen nem is lehet csodálkozni.
Az, hogy miként menthető át és átmenthető-e egyáltalán a jövő számára a könyv szeretete, a betűkből kibontakozó varázsra való igény, sok mindentől függ – többek közt az otthoni környezettől, az iskolarendszer elvárásaitól, a társadalom nyájszellemének hatásától, az egyéni hajlamtól, érdeklődési körtől, és sorolhatnánk.
Azon is el lehet merengeni, hogy a minket körülvevő világban, a rohanó életmód által uralt mindennapokban mi minden gátol meg bennünket abban, hogy felfedezzük vagy újra felfedezzük a könyvek igézetét, netán megadjuk magunkat varázsuknak. A Hašek-idézetben szereplő „óberszt úr” pedig rengeteg tényezőnek lehetne a szimbóluma: mindannak, ami megakadályozza az embereket abban, hogy olvassanak. A kérdés csak az, hogy „az ezred” engedelmeskedik-e a parancsnak, vagy pedig „csoda történik”, és egyenesen szembeszegül azzal.
Rostás Szabolcs
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Balogh Levente
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Balogh Levente
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
Balogh Levente
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Rostás Szabolcs
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Balogh Levente
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
Gazda Árpád
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
szóljon hozzá!