2012. február 22., 10:312012. február 22., 10:31
Az eredményt ismerjük: a verseny nem vált az erdélyi magyarság kárára, Tőkés is, a szövetség két képviselője is bejutott az európai törvényhozásba, két évvel később pedig mindhárman újráztak, immár közös listán. Azóta nagyot változott a világ, új párt jött létre a magyar palettán, így a nagy kérdés 2012-ben az, mire mehet Tőkés védnöksége alatt az EMNP, illetve az RMDSZ, ha külön indulnak az őszi parlamenti választáson. Persze addig még hátravan a júniusi helyhatósági megmérettetés, amely az első igazi politikai erőpróba lesz a néppárt számára.
Az máris látható, hogy az EMNP hangsúlyosan szembehelyezkedik az RMDSZ-szel, ami érthető annak tudatában, hogy a szövetség – minden jó és rossz velejárójával együtt – 22 éve megkerülhetetlen tényező a romániai politikában. Nyilvánvaló az is, hogy a néppárt megalakulásával az MPP-re a lassú, de biztos felmorzsolódás vár, aminek adott esetben Szász Jenő esetleges „kapitulációja” szabhat gátat. Nem véletlen, hogy Tőkés ezekben a napokban polgári párti vezetőkkel, önkormányzati képviselőkkel egyeztet a választási szövetség kialakításáról, és a tárgyalásokból az MPP-elnök egyelőre kimaradt. Ennél nagyobb feladat azonban az EMNP számára megszólítani a politikából kiábrándultak félmilliós „tömegét”, ám ha ez csak részben sikerül az alakulatnak a következő négy hónap során, megvetheti a lábát az önkormányzatokban, ami megfelelő legitimitást nyújthat számára a majdani, az RMDSZ-szel folytatandó koalíciós tárgyalásokhoz.
Egyértelmű ugyanis, hogy a bukaresti hatalomba „bebetonozott” RMDSZ a politikai pluralizmus megteremtése, az együttműködés látszata kedvéért nem fog párbeszédbe bocsátkozni kihívójával. Erre csakis akkor lesz hajlandó, ha – akárcsak 2009-ben az EP esetében – veszélyben érzi pozícióját, bukaresti parlamenti jelenlétét. A magyar–magyar nyilatkozatháború tükrében azonban a párbeszédnek még nem jött el az ideje, a harci kürtök riadóját csak június után válthatja fel az összefogás hívó szava.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.