Korán örültem, amikor azt hittem, hogy végleg eltűntek a kilencvenes évek gazdasági intézkedései álnéven teremtett káosz elengedhetetlen tartozékai, az agyafúrt koldusok és a csalafinta, maszkabálhoz öltözött kéregetők hada.
2013. május 13., 10:492013. május 13., 10:49
Feltehetőleg nem csupán szülővárosomat szerencséltették jelenlétükkel a felkötött kezű-lábú, de a ritkán előforduló ellenőrzés vészhelyzetében villámgyorsan futni tudó purdéhad, a sarki házak takarásában a közösségi gyerekeket az éppen érkező „váltásnak\" a karjába nyomó ráncos szoknyások, illetve a nem létező kolostorok számára gyűjtő, szerzetesnek-apácának beöltözött ájtatos manók serege, de hogy Váradon hemzsegtek a kilencvenes évek elején-derekán, az biztos. Egészen odáig vetemedtek, hogy rángatták a járókelők karját, kiszabott összeget követelve.
Emlékszem, milyen jót nevettem, amikor egy akkori inflációs ezrest akarónak nagyon komolyan azt válaszoltam, hogy adj te énnekem kettőt. Döbbenten meredt rám, elengedte a karom, és mehettem tovább. De olyan is volt, aki keresztbe feküdt a központi Körös-hídon, és a maga elképzelései szerint Jób alakját utánozva jajveszékelt – nem lehetett érteni miért és miről, de szörnyű hangokat volt képes előcsalni magából.
Ebben az időben virágoztak a különböző óriásnyereményeket ígérő bingójátékok is: minden magára valamit is adó tévéállomás szervezett hasonlót, beígérve, hogy az ő szelvényeikkel biztosan bejuthat bárki az édenek édenébe. Aztán eltűntek a városból a koldusok, nyugodtan le lehetett ülni kávézni-fagyizni, senki nem zavart a nyüszítő kéregetéssel, és megszűntek a helyi, illetve országos szórású álomgyárak is. A mostani serdülők nem is igen tudják, mi az a bingóláz. Bocsánat, eddig nem tudták, mert most újraindul az óriáspénzekkel kecsegtető, a hétvégeket rózsaszínre mázoló játéksorozat.
És a váradi korzó megint hemzseg a kéregetőktől. De most mintha újabb módszereket is kitaláltak volna: az időközben többé-kevésbé elterjedt jótékonykodó adakozások mintájára megállnak melletted, megmutatnak egy gyermekképet, mondanak valamilyen betegséget és egy összeget. A hiszékenyek pedig ugyanúgy megszánják az állítólagos kis beteget, ahogy tizenöt-húsz éve megesett a szívük a tatarozásra szoruló kolostorokon és templomokon. Tény, hogy visszaléptünk egy nagyot. Vagy pozitívan: csak előre, ha hátra is!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!