2011. július 15., 08:372011. július 15., 08:37
Jómagam ugyanakkor sohasem tartoztam azok közé, akik engedtek volna a nyelvünket ostromló külső behatásoknak, sőt még a népszerűtlenségemet is sikerült megalapoznom azzal, hogy egy Grétsy Lászlóba oltott Dobó István elszántságával védem a magyar nyelvet, ugyanis rendszerint kijavítom azokat, akik élő beszéd közben román kifejezéseket használnak. És akkor most a buletinemet kérték a hivatalban. Ékes magyar nyelven. Kolozsváron. Ahol ez a tény akár még előrelépésnek is tekinthető lenne, ha a román állam bármely hatóságának képviselője lett volna az elkövető. Csakhogy nem a román, hanem a magyar állam képviselőjéről van szó. Állampolgársági ügyintézés közben, amikor az ember éppen párálló szemmel, emelkedett hangulatban azon elmélkedik, hogy most végre ismét összenő, ami öszszetartozik. Hogy az élmény hatását érzékeltessem: nagyjából így érezhetné magát egy szlovák vagy román mélyhazafi, ha meghallaná Ján Slota és Gheorghe Funar egy beszélgetését, amelyet magyar nyelven folytatnak, és amelynek során azt ecsetelik, hogy milyen szép is lenne feltámasztani a Szent István-i birodalmat.
És mivel minden élmény fokozható, néhány hónappal később egy ugyancsak magyar állami hatóságnál zajló ügyintézés során az egyébként rendkívül kedves és segítőkész hivatalnok ismét csak azzal örvendeztetett meg, hogy egyéb, magyar okirataim mellett a buletinemet kérte. Ekkor erősödött meg bennem az a meggyőződés, hogy itt szervezett akcióval állunk szemben, a Budapestről idedelegált ügyintézőkkel egy tréning során vélhetően azt is közölték, hogy – bizonyára azzal az indokkal, hogy itt gyakran így használják, és biztosan jobban megértik – jobb, ha személyi igazolvány helyett buletint mondanak. Úgyhogy most tulajdonképpen ott tartunk, hogy a nemzet egységét szolgáló, történelmi jelentőségű budapesti döntés gyakorlatba ültetése közben a magyar állam képviselői is hozzájárulnak az elszakított nemzetrészek körében tapasztalható nyelvromláshoz. Az élmény hatására egyébként úgy döntöttem, a jövőben néha én is használom majd a „buletin” kifejezést. Ha pedig a barátaim ezen megrökönyödnek, csak annyit mondok: „Ugyan kérlek, ezt a kifejezést a pesti ismerőseimtől tanultam.”
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
szóljon hozzá!