2011. október 04., 08:362011. október 04., 08:36
A hatalom politikusai gondolhatják, úgy kell tenniük, mintha mi sem történt volna, a Nokia távozik, a Bosch és az IBM érkezik. Próbálják úgy feltüntetni, hogy ez az élet rendje, ilyen a mai gazdaság dinamikája. Pedig hát sejthető, ez nem egészen így van. A leggazdagabbak sem szokták úgy tervezni, hogy három év után felszedik a sátorfát egy olyan helyen, ahová 60 millió eurót fektettek be. A váratlan távozás igenis azt üzeni a világ befektetőinek, hogy a Nokiának nem jöttek be a számításai Romániában. A lehetséges okok között pedig a gazdasági válság hatásán kívül a kedvezőtlen romániai gazdasági környezet is ott fog szerepelni a befektetők tudatában. A multinacionális világ egy ikonjának a távozása óvatosságra inti a többi multit is, akik esetleg romániai beruházást fontolgatnak.
A Nokia története azonban alkalmat ad arra is, hogy az egész multinacionális világhoz való viszonyulásunkat átgondoljuk. Észre kell venni, hogy mennyire kiszolgáltatott volt az ország olyan döntéseknek, amelyet a multinacionális társaság több ezer kilométerre fekvő központjában hoztak meg. És itt nemcsak a tömeges elbocsátásokra kell gondolni, hanem arra is, hogy a telefongyártó multi adta az ország exportjának nyolc százalékát. Távozásával elbillen a külkereskedelmi mérleg. Újra el kell végezni a jövő évi költségvetésre, a román valuta értékére vonatkozó valamennyi számítást. Románia gazdasága egészét megrázza egy olyan döntés, amelybe az ország vezetőinek nem volt beleszólása.
A gazdasági válságot – úgy mondják – az amerikai pénzintézetek fedezet nélkül kiadott hitelei idézték elő. Úgy tűnik, mintha a multik befektetéseire épülő fejlődés is fedezet nélküli vagy gyenge fedezetű lenne. Az efféle fejlődés ideig-óráig hasznot hozhat az országnak, de a rendszer ingatag, bármikor összeomolhat. Meglehet, hosszú távon megnyugtatóbb lenne, ha a romániai prefektusok, miniszterek az újabb multik vonzása helyett a hazai cégek megerősítését, azok nemzetközi térhódításának a segítését ígérnék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok