2009. augusztus 27., 10:572009. augusztus 27., 10:57
És a magyar futballszerető egyszer csak azon kapta magát, hogy már nincs jegy a jelenleg 32 ezer férőhelyes budapesti Puskás-stadionban megrendezett mérkőzésre, amelyen messze nem két sztárgárda, hanem a magyar és a bolgár bajnok lépett pályára, hogy eldöntse, melyikük társulhat Európa valódi sztárcsapataihoz. A szinte másfél évtizedes böjt annyira kiéheztette a Bajnokok Ligája csoportmérkőzéseit csak a televízión keresztül követő magyar drukkereket, hogy hovatartozástól függetlenül teljes szívből szorítottak a Lokinak, amely végül kettős győzelemmel múlta felül a Levszki Szófiát.
A története legnagyobb sikerét elérő debreceni alakulat vezetői azonnal köszönetet mondtak a magyar drukkereknek, a szurkolók pedig a klubvezetőknek zengtek hálát. Ezúttal azonban elmaradt a háttérben dolgozó „sikerkovács”, Michel Platini magasztalása. Az UEFA elnöke 2007-es megválasztásakor annak az ígéretének köszönhetően győzte le Lenard Johanssont, miszerint a kis, szegényebb országok klubcsapatainak is meg kell adni az esélyt a BL-szereplésre. A kis, szegényebb országok képviselői pedig – akiknek voksa ugyanannyit ér, mint a nagyoké – megszavazták Platinit, aki most teljesítette ígéretét: úgy szervezte át a BL selejtezőköreit, hogy öt kiscsapat a nagyok elkerülésével bejuthat a csoportkörbe.
Egyikük a kétmillió eurós évi költségvetéssel rendelkező Loki, amely így akár a csak a nyári átigazolások során 250 millió eurót elköltő Real Madriddal is farkasszemet nézhet. A hajdúsági klubnak sohasem lesz annyi pénze, mint a Realnak, de a csoportkör eléréséért járó 7,1 millió euróból, valamint az esetleges további prémiumokból okosan gazdálkodva hosszú távon elérheti, hogy Magyarországnak állandó jelleggel legyen képviselője a BL-ben. És ilyen körülmények között már az is megszeretné a magyar focit, aki eddig csak legyintett, ha szóba került.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok