2022. június 28., 08:592022. június 28., 08:59
Finoman szólva is csak óvatosan lennénk hurráoptimisták a korábbiaknál sokkal jobb érettségi és képességvizsga eredményekkel kapcsolatosan. Nem akarnánk fanyalgóknak tűnni, sem örök borúlátóknak, akik nem képesek pozitívan tekinteni a reményt keltőnek tűnő változásokra, ugyanis ami fontos előremenetel, és végre jó irányba mutathat, mindenképpen üdvözlendő. Mindazonáltal jó lenne, ha a realitás talaján maradva próbálnánk viszonyulni ahhoz, hogy idén mennyire jó eredmények születtek a megmérettetéseken.
A statisztikák fényében örülnünk kéne, hiszen az derült ki, hogy az elmúlt évtized talán legjobb eredményét produkálták idén a diákok – „madártávlatból” nézve, vagy ahogyan mondani szokás: mindent összevetve. Ebben a „mindenben” természetesen az is benne foglaltatik, hogy két pandémiás, jórészt online oktatásos, zűrzavaros év van mögöttünk, ami az oktatás jellegét, módszereit, eredményességét is jócskán megváltoztatta. Ennek megfelelően állították össze tehát a tételeket, figyelembe vették, hogy mivel nem valósulhatott meg a személyes részvételű, teljes gőzerővel zajló tanítás, a feladatsorokon is változtatni kellene. Jogos volt, azonban felmerül a kérdés, hogy könnyített tételek fényében vajon lehet-e felhőtlenül örülni annak, hogy „az elmúlt évtized legjobb eredményével büszkélkedhetnek az érettségizők”.
Ugyanakkor a számok valami mást is mutatnak, amit nem lehet optimista fényben feltüntetni, és határozottan elgondolkodtató. A szaktárca adataiból az is kiviláglik, hogy azon ifjaknak, akik 12 évvel ezelőtt, 2010-ben kezdték koptatni az iskolapadokat, most csupán kevesebb mint fele, egészen pontosan 41, 6 százaléka érettségizett sikeresen.
És a többiek? Nos az eltelt 12 év alatt valamikor lemorzsolódtak: egyszerűen elhagyták az iskolát, kivándoroltak külföldre a családdal együtt, esetleg megbuktak, és nem jutottak el a tizenkettedik osztályig. Ez az adat pedig szintén egy, a „leg” szócskával kezdődő összegzéshez vezet, de negatív üzenettel: sajnálatos módon idén iratkoztak be legkevesebben az érettségire az 1989-es fordulat óta.
Ezernyi kérdést lehetne feltenni ennek tudatában arról, hogy mi minden – megannyi gazdasági, társadalmi, mentalitásbeli változás – történt az elmúlt évtizedekben az országban, ami oda vezetett, hogy ilyen sok gyerek lemorzsolódott. De az is szerteágazó és összetett téma, hogy milyen módon változott, hullámzott, döcögött az elmúlt évtizedekben az oktatás milyensége. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az elmúlt tizenkét év alatt legalább tizenöt miniszter váltotta egymást a szaktárca élén, azzal a szlogennel, hogy ő majd „megváltja” a hazai tanügyet…
Egy szó, mint száz, látva a mostani, fényesnek tűnő eredményeket, nem lehetünk felhőtlenül derűlátóak. Hiszen ha valaki a számok mögé néz, és elkezdi globálisan szemügyre venni, mennyi társadalmi, politikai, oktatásügyi „gomolygás” húzódik a statisztikákban összegzett eredmények mögött, felsejlik az 1989 utáni romániai oktatás egész zűrzavara. És sajnos semmi garancia arra, hogy a következő tanévtől oszlani kezd a köd.
Balogh Levente
Sokszor mondták már a romániai választások kapcsán, hogy két rossz közül kell választani, ezért szavazzunk a kisebbikre – a mostani elnökválasztás viszont már arról szól, hogy nem a nagyobbik rosszat, hanem a katasztrófát kell elkerülni.
Gazda Árpád
Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.
Balogh Levente
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Páva Adorján
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Rostás Szabolcs
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Balogh Levente
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Rostás Szabolcs
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
szóljon hozzá!