2009. május 04., 10:222009. május 04., 10:22
Vagyis minél nagyobb rössel állította egy politikus, hogy alakulata ilyen vagy olyan arányban emeli majd a béreket, a pedagógusok mérget vehettek rá, hogy jobb esetben is csak a fele bizonyul igaznak. Mindamellett azonban, hogy egy tanári fizetésből Romániában már régóta nem lehet tisztességesen megélni, a Boc-kormányt alkotó két nagykoalíciós párt megvalósította azt is, amire mindeddig egyetlen politikai hatalom sem alacsonyodott: sikerült közutálatnak kitennie a pedagógustársadalmat.
A tavaly decemberi parlamenti választásokat megelőzően a szociáldemokrata–demokrata-liberális-tandem vitte át a törvényhozáson a tanárok ötvenszázalékos béremelését célzó törvényt, és kampányérdekeire tekintettel elhallgatta, amit már akkor tudott: az egyre akutabbá váló gazdasági válság miatt képtelenség lesz gyakorlatba ültetni az intézkedést. Elérte azonban, hogy a közszféra többi dolgozója irigykedéssel vegyes ellenségeskedéssel tekintsen a jogos jussát követelő, a bérek befagyasztása ellen tiltakozó tanügyi alkalmazottakra.
Mindezek után Emil Boc és Mircea Geoană részéről az volna a tisztességes, ha bocsánatot kérne azért, hogy megvezette és a béremelés megvalósíthatatlanságára figyelmeztető Tăriceanu-kormány ellen uszította a tanárságot. Ehelyett azonban a kormányfő tovább szítja a koalíciós társaival közösen kiváltott társadalmi feszültséget azáltal, hogy a diákok és a szülők érdekeire – nyomásgyakorlására – apellálva próbálja eltántorítani a szakszervezeteket a tanév bojkottjától. Viszont a pedagógusoknál a jelek szerint betelt a pohár, és nyilvánvalóvá vált számukra: ha most nem lesznek következetesek, és érdekeik kiharcolása terén nem mennek el a végsőkig, akkor a politikusok holnap is megvezetik őket. És megérdemelnék.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.