2009. szeptember 18., 11:572009. szeptember 18., 11:57
Hiába érvel ugyanis azzal, hogy a döntéssel csupán a politikai alapú kinevezéseknek akarta elejét venni: arra semmilyen garancia nincs, hogy a minisztérium nem politikai alapon nevezné ki az elöljárókat, ezzel pedig óriási támadófelületet biztosított a szociáldemokraták politikai ellenfeleinek az elnökválasztási kampány kezdetén. Akik – a koalíciós partner demokrata-liberálisoktól a szakszervezetekig – nem is haboztak kihasználni a tálcán felkínált ürügyet, hogy Andronescu menesztését követeljék.
Emil Boc miniszterelnök számára ennél kedvezőbb időpont nem is lehetne arra, hogy megváljon a már eddig is sokat bírált minisztertől, ezzel a PSD-be is rúgva egyet, ha nem heverne ott a parlamenti titkárságok asztalán a liberálisok és az RMDSZ közös bizalmatlansági indítványa, amelynek amúgy nem sok esélye lenne arra, hogy átmenjen a törvényhozáson. Ám a PSD most annak ellenére is revolverezheti a koalíciós partnert azzal, hogy Andronescu menesztése esetén esetleg mégis megszavazza, hogy Mircea Geoană PSD-elnök korábban úgy nyilatkozott, pártjának kormánytényezőként nem érdeke, hogy megbuktassa saját kabinetjét. (Más kérdés, hogy a miniszter eddigi ballépései miatt talán tényleg jobb lenne a PSD-nek is, ha végre lecserélnék).
A legfőbb kérdés most az, mennyire tekinthető színjátéknak a nagykoalíciót alkotó két párt egyre látványosabb csatározása. Nem zárható ki, hogy – bár amúgy tényleg nem szívlelik egymást – a közös érdek miatt a színfalak mögött megállapodtak: a kampány időszakában kígyót-békát egymásra kiabálnak, ám a választást követően minden marad a régiben. Már persze, ha Băsescu elnök marad. Az amúgy nehezen hihető, hogy az államfő nem indul újabb mandátumért: nem véletlenül mondott maratoni hosszúságú kampánybeszédet a parlamentben. És hát nem is úgy ismerjük, mint aki most csak úgy hajlandó lenne kiszállni a buliból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok