Balogh Levente
2018. február 23., 09:102018. február 23., 09:10
Dörzsölheti a markát Gyurcsány Ferenc és magát demokratikusnak nevező pártjának illetékesei: az általuk a külhoni magyar állampolgárok ellen indított uszító kampány meghozta egyik első, undorítóan bűzlő gyümölcseit egy, a határon túliak ellen minősíthetetlen, gyalázatos stílusban hergelő Facebook-oldal képében.
Mint ismeretes, a tisztségéből dicstelen körülmények között távozni kényszerült egykori miniszterelnök egyéb, érdemi alternatíva híján az anyaországi és a határon túli magyarok közötti ellentétek szításában látta meg azt a „piaci rést”, amelybe benyomulva legalább egy tekintetben ő tematizálhatja a közbeszédet.
Kampányának lényege, hogy megfosztaná a választójogtól a könnyített honosítás révén magyar állampolgárságot (vissza)szerzett külhoni magyarokat. Persze ezzel legalább következetes, hiszen először kitalálta a magyar szociális juttatásokat letaroló 23 millió román munkavállalóval való riogatást, majd a 2004. december ötödikei népszavazáson is a külhoniak állampolgársága ellen kampányolt, a jó ízlés határait már akkor sem különösebben véve tekintetbe.
A steril tényeket nézve talán akár még csettinthetnénk is, ha a pénzen és a népszerűségi felmérésekben mérhető sikereken kívül minden más emberi értéket lesajnáló kampányguruk lennénk. Elvégre vannak olyan felmérések, amelyek szerint még az amúgy a könnyített honosítást támogató, kormánypárti anyaországi szavazók egy része sem feltétlenül örül annak, hogy a külhoniak a magyar útlevél mellé szavazati jogot is kaptak.
Csakhogy egyrészt nem vagyunk azok, másrészt pedig magyar állampolgárok egy jól meghatározható része elleni, őket valamilyen állampolgári joguktól megfosztani akaró, a náci és a bolsevik gyakorlatot egyszerre idéző gyűlöletkampányt semmilyen formában sem vagyunk hajlandóak elfogadni. Márpedig a DK-propagandát felerősítő Ne szavazhasson, aki SOHA nem élt itt elnevezésű Facebook-oldal pontosan ezt folytatta: a lehető legocsmányabb, leggyomorforgatóbb hazugságok jelentek meg rajta, a külhoni nemzettársakat gyakorlatilag mindennek tekintették, csak embernek nem.
Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor egy székelyföldi család fényképét ellopva kitaláltak egy sztorit, miszerint egy soha nem létezett erdélyi família levelet írt, amelyben közölték: mindenképpen elmennek szavazni, és a kormánypártokra szavaznak, hogy tovább kapják a nekik járó pénzeket.
A pofátlanul uszító oldalt ennek nyomán annyian panaszolták be, hogy végül bezárták. De nehogy azt gondolja valaki, hogy itt a hepiend. A gyurcsányizmus által szított magyar–magyar gyűlölködés immár ismét virágzik, és csupán idő kérdése, hogy mikor bukkan fel újra egy olyan Facebook-oldal, kiadvány vagy politikusi megszólalás, amely a határon túli magyarokat valamilyen ember alatti, egyéni gondolkodásra és választási opciói józan mérlegelésére képtelen, csupán a magyar adófizetők forintmilliárdjaira ácsingózó, agyatlan masszaként jeleníti meg.
A DK ugyan tagadta, hogy köze lenne a gyalázkodó oldalhoz, de ezt egyrészt vagy elhiszi az ember, vagy nem, másrészt viszont még akkor is nagyon sok közük van hozzá, ha tényleg nem ők vagy a strómanjaik működtették. Ők szabadították el ugyanis a gyűlölködést, ők próbálják meg folyamatosan legitimálni a közbeszédben a külhoni magyarok megbélyegzését.
Igaz, ez a kényelmesebb megoldás, hiszen mást felelőssé tenni a saját kudarcokért mindig könnyebb. És amíg a magyar költségvetést letaroló határon túli zombikról szól a kampány, és azon az egy vagy két parlamenti mandátumon rugóznak, amellyel ők járultak, illetve járulhatnak ismét hozzá egy kétharmados kormánypárti győzelemhez, addig sem arra kell választ adni, miért politizáltak úgy a jelenlegi ellenzéki pártok – a DK gyűlöletkampányát vezénylő exminiszterelnökkel az élen –, hogy az anyaországban egyrészt négy éve is megvolt, másrészt ismét esély van arra, hogy összegyűljön a kétharmadhoz ott szükséges százharmincegynéhány mandátum.
Balogh Levente
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Rostás Szabolcs
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Balogh Levente
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Balogh Levente
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
Balogh Levente
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Rostás Szabolcs
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Balogh Levente
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
szóljon hozzá!