2011. június 28., 08:042011. június 28., 08:04
A szakma viszont úgy vélekedett, hogy helyesen járt el, ugyanis a fotós nem életmentő, nem irgalmas szamaritánus, hogy haldoklókon segítsen, hanem az a dolga, hogy megörökítsen minden olyan eseményt, amit érdekesnek talál.
Szóval mindegyre ez járt a fejemben vasárnap, miközben írtam a cikket a szomszéd falu egyik elöljárója gyilkosságának fejleményeiről. Ugyanis sokkoló volt a gyanúsított indítéka még a sokféle furcsaságot látott-hallott újságíróknak is. Hiszen a nyomozó többféleképpen is értelmezhető szavaiból azt lehetett kihámozni, hogy a gyanúsított és áldozat között valami kétes szexuális természetű viszony volt, emiatt ragadott fegyvert, és ölt. Azt ugyanis minden józanul gondolkodó ember egyszerűen elfogadhatatlannak tartja, hogy néhány árnyi földterületért gyilkolna bárki is. Még akkor is, ha az illető természetéből adódóan néha „kiakad”, és olyankor agreszszívvé válik.
Aztán eszembe jutott az is, hogy a nyomozó hatóságok idegen helységből érkeztek, idegen kultúrában nőttek fel, a mi értékítéletünkhöz képest idegen értékrenddel rendelkeznek. Magyarán, bármit elhihetnek, amit egy gyalázatos tettéért sarokba szorított ember indoknak felhoz. Ráadásul a szexuális indítékot különösebben bizonyítani sem szokás, általában elég, ha valaki kijelenti, a háttérben ez volt az oka cselekedetének.
Szóval mindezt tudva, azon dilemmáztam, hogyan írható le mindez úgy, hogy lehetőleg ne okozzak még nagyobb fájdalmat, főleg az áldozat hozzátartozóinak. Aztán eszembe jutott, hogy a gyanúsítottnak is van családja, felesége és cseperedő gyermeke, sőt a szülei is élnek. Belegondolni is rossz, hogy mi lehet ezeknek az embereknek a lelkében... Mert ha meggondoljuk, ők épp annyira ártatlanok, mint az áldozat családja és hozzátartozói. Mégis megtörtént egy sajnálatos esemény, amit mi, akik abból élünk, hogy „visszük a hírt, hozzuk a hírt” szétkürtöltünk a nagyvilágba. Ám, a „bélyeggel” sajnos azoknak kell tovább élni, akik talán ma még fel sem fogják, mi is történt voltaképpen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!