2011. szeptember 20., 09:202011. szeptember 20., 09:20
Holott az előzmények és a tények ismerete egyértelműen azokat igazolja, akik szerint ez a látszat egyáltalán nem csalóka, és a szövetség hallgatólagosan már felsorakozott a kanadai befektetők mögé. Közismert, hogy az RMDSZ korábban meglehetősen határozottan ellenezte a verespataki bányatervet, általában pedig a ciántechnológiás bányászatot. A szövetség vezetőinek megannyi nyilatkozatán kívül ezt bizonyítja az alakulatnak a 2008-as parlamenti választásokat megelőző kortesprogramja, amelyben feketén-fehéren ez áll: „Határozottan ellenezzük a ciános technológiát használó bányászati tevékenységeket (figyelembe véve a megelőzés elvét, a környezetünk és természeti értékeink megóvását kívánjuk biztosítani).” Ehhez képest idén júliusban a Kelemen Hunor vezette kulturális minisztérium hatáskörébe tartozó Fehér megyei kulturális igazgatóság kibocsátotta a régészeti mentesítési bizonylatot a színesfémlelőhelyet rejtő Kirnyik-hegyre.
A döntéssel kapcsolatban őt ért bírálatokra Kelemen rendre azzal válaszol, hogy ő nem írt alá semmit, a kormány határozott álláspontja hiányában pedig nem fogja törölni a verespataki hegyet a műemlékek listájáról. Csakhogy a tárcavezető elhallgatja, hogy a kezdeményezésére a beruházó és a Kovács József vezette Országos Örökségvédelmi Intézet által köttetett, titkosított, de a bukaresti média által megszellőztetett megállapodás szerint az RMGC akkor fizeti ki a műemlékvédelemre szánt 70 millió dollárt, ha ez év végéig minden engedélyt és jóváhagyást megkap a bányanyitáshoz a román hatóságoktól. Többek között ezzel magyarázható a sietség, amellyel Borbély László környezetvédelmi miniszter sürgetett véleményezést a nyáron a magyar kormánytól a beruházásról. Az RMDSZ vezetői érzik, az alakulat számára kínos lenne a ciántechnológiás projekt nyílt felvállalása, emiatt igyekeznek áthárítani a döntés ódiumát a koalíciós partnerekre és a kormány egészére. Csak hát a rész felelőssége ettől még ugyanakkora marad, mint az egészé. És persze erősíti a látszatot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok