Ahhoz képest, hogy Victor Ponta miniszterelnök szerdán azzal dicsekedett, hogy Románia a térség azon kevés országa közé tartozik, ahol helyreállt a gazdasági stabilitás, számos ágazat helyzete cáfolja ezt a kijelentést.
2013. július 11., 20:552013. július 11., 20:55
Ezek közül az egyik legkirívóbb eset az egészségügyé, ahol a pénzhiány nem csupán abban nyilvánul meg, hogy a betegek hozzátartozóinak még ma is gyakran saját zsebbõl kell megvásárolniuk a gyógyszereket, hanem abban is, hogy az alacsony bérek miatt egyre több orvos és ápoló dönt úgy, hogy Nyugaton próbál szerencsét.
Ráadásul a pénzhiány miatt gyakorlatilag kiirthatatlan a korrupció is. A hálapénz immár része a rendszernek, és gyakran elõre rögzített „díjszabás\" alapján kell a fehér köpenyesek zsebébe csúsztatni a borítékot. A tét az, hogy sikerül-e olyan bérezést biztosítani az egészségügyi személyzet számára, amely nyomán szívesebben marad itthon, és a hálapénzt sem „alanyi jogon\" követeli ki magának. Errõl persze jóval könnyebb publicisztikákat írni, mint konkrétan megvalósítani, már csak azért is, mert lehet, hogy elõbb-utóbb le kéne számolni a teljes körû ingyenes egészségügyi ellátás illúziójával, ami azonban szavazatvesztéssel jár.
Jelen formájában az egészségbiztosítási rendszer nem egyéb piramisjátéknál, amely az összeomlás szélére került, miután egyre kevesebb a befizetõ, de egyre többen használják a szolgáltatásait. Igaz, hogy bevezettek egy minimális összegû ellátási díjat, de ez a problémát nem oldja meg – a béreket ettõl nem lehet növelni, és a hálapénz is megmarad.
Ha viszont a beteggel a hálapénz formájában feketén úgyis kifizettetik az orvos fáradozásait, akkor tegyék ezt legálisan – szabott árú egészségügyi szolgáltatások mellett a kórházak költségvetésébe is több folyik be, az orvosokat is jobban lehetne fizetni, és a törvényessé tett tranzakciók nyomán az állam bevételei is növekednének. Emellett az egészségbiztosítási befizetésekbõl bizonyos szolgáltatások ingyen is igénybe vehetõek lennének. Kérdés, lesz-e a közeljövõben olyan politikai erõ, amely hajlandó lenne egy ilyen népszerûtlen, de a rendszer mûködését hosszú távon nagyobb eséllyel biztosító intézkedést bevállalni.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
szóljon hozzá!