A rekordok könyvébe illő esetből bűnügyi regénybe való történetbe ment át az észak-erdélyi autópálya építésének ügye.
2013. augusztus 13., 18:552013. augusztus 13., 18:55
Miután az eddig megépült 52 kilométernyi autópályáért (meg a félig elkészült berettyószéplaki völgyhídért) 1,4 millárd eurót, valamint a szerződés felbontásáért 37 millió eurónyi kötbért fizetett a Bechtelnek a román állam, ami egy ekkora volumenű munkáért rekordnak számít, most azzal kell szembesülnünk, hogy a céggel aláírt eredeti, 2003-as szerződés szőrén-szálán eltűnt, csak a 2006-os és a 2011-es módosított verzió tárható a nyilvánosság elé. Legalábbis ezt állítja széttárt karral Dan Șova nagyberuházásokért felelős miniszter.
Márpedig – hogy Rejtőt parafrazáljuk – egy több mint ezer oldalas autópálya-szerződés nem mesebeli tündér, hogy csak úgy, magától eltűnjön. Ha pedig nem a takarítószemélyzet dobta ki véletlenül, mivel azt hitte, papírhulladék, vagy nem az íróasztalát polcolta alá vele egy szórakozott irodai alkalmazott, akkor valakik szándékosan tüntették el a süllyesztőben.
Mindkét lehetőség – a véletlen és a szándékos eltűnés is – rendkívül súlyos, és minden eddiginél negatívabb fényt vet a román hatóságok működésére. Ha véletlenül keveredett el egy ekkora horderejű dokumentum, akkor az az illetékesek mérhetetlen felelősségének a bizonyítéka, és bárki is a ludas, utólag is felelnie kell érte.
Ha pedig szándékos, akkor bűncselekményről van szó. A dokumentum eltüntetése politikai érdekeket szolgálhat. Azt ugyanis 2003-ban írták alá, amikor szintén a jelenlegi kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) volt hatalmon, a dokumentum tető alá hozatala fölött Adrian Năstase, az azóta egy korrupciós ügy miatt egyszer már jogerősen elítélt akkori kormányfő bábáskodott. Ha esetleg beigazolódna, hogy a PSD a saját szennyesét próbálja így rejtegetni, az a román politika újabb mélypontját jelentené.
Bármi is az igazság, annak kiderítése az illetékesek, valamint az ügyészek feladata. Közben azonban elsikkad az egyik legfontosabb tény. Az, hogy az észak-erdélyi autópálya, amely létfontosságú a régió gazdasága, további fejlődése számára, nem épül tovább. És a kormány bejelentései szerint esély sincs arra, hogy az építése belátható időn belül újra kezdődjön. És ez az egyik legsúlyosabb bűn az itt élők ellen.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
szóljon hozzá!