2012. március 05., 07:422012. március 05., 07:42
Ebből kiderül, hogy – közpénzekről lévén szó – a témakövetést az RMDSZ vezető politikusa is rendjén valónak tartja. Mi ehhez rögtön hozzátesszük: a Krónika nem foglalkozna évről évre az RMDSZ által kezelt közpénzek ügyével, ha ezekkel a szövetség kimerítően elszámolna, de mivel ezt nem teszi, muníciót ad a sajtó képviselői számára.
Kovács Péter pontosan idézi a jogszabályt, miszerint azok a szervezetek jutnak támogatáshoz, amelyek a romániai kisebbségek parlamenti képviseletét ellátják. E téren csak az a baj, hogy a magyar közösségnek járó finanszírozás közvetlen haszonélvezője lett 2009 óta az RMDSZ, azelőtt az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, majd a Communitas volt a pénz kezelője, holott egyikük sem számít parlamenti alakulatnak.
Vagyis a szövetség nemcsak haszonélvezője a közpénzek kezelésének, hanem a törvényhozásban betöltött szerepéből adódóan arra is lehetősége nyílik, hogy a maga képére, a saját érdeke szerint alakítsa a források jogosultjait meghatározó jogszabályokat. Ugyanez a helyzet azzal is, miszerint az RMDSZ akkor is törvényesen járna el, ha a teljes keretet saját működésére, programjaira költené. Megtehetné.
Nem biztos azonban, hogy ezáltal erkölcsi szempontból is „fedve lenne”, elvégre a romániai magyarság érdekvédelmi szervezeteként – mint ahogy a neve is mutatja – éppen azért jár neki ez a költségvetési támogatás, mert a magyar közösséget képviseli. Ennek megfelelően törvény szerint a számvevőszéknek, erkölcsileg viszont annak a közösségnek kellene elszámolnia, amelynek végeredményben köszönheti ezt a pénzt.
És ha ez az elszámolás megtörtént, rögtön meg lehetne vizsgálni például azt is, milyen összeggel támogatta az RMDSZ a kolozsvári Mátyás-szobor felújítását vagy az aradi Szabadság-szobor visszaállítását, amikor előbbi a magyar és a román kormány, utóbbi pedig a helyi tanács támogatásával és magánadományokból történt. Már csak ezekre a kérdésekre is megnyugtató választ adhatna az pénzköltés átláthatatlan részének átvilágítása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Látogatottsági adatok