Ha az autóversenyt száguldó cirkusznak becézik, akkor a honi záróvizsgákat nevezzük araszoló cirkusznak, mivel pár éve nincs cirkusz nélkül se képességvizsga, se érettségi.
2013. július 07., 22:132013. július 07., 22:13
Menetrendszerűen most is bejött: kezdődött az elnöki tanácsossá buktatott, nyilvánosság előtt államtitkári súgásra szoruló volt tanügyminiszter felvijjogásával: csalás a nyolcadikosok jó eredménye, nem lehet ennyi ügyes gyermek ebben az országban. És kenyéradó gazdájához hasonlóan azonnal rá is ütötte kijelentésére a politikai bélyeget: a sötét kormányerők parancsára történt a jegyek tupírozása.
Nem védem a jelenlegi minisztert, mivel se jót, se rosszat nem hallani ténykedéséről, mondhatnám a szürke eminenciások (egyik) legszürkébbjének is, az előző viszont mai napig nem volt hajlandó (vagy képes?!) bemutatni a kizárólag őáltala híresztelt ragyogó külföldi tanulmányi eredményeit igazoló papírjait, legalább az érettségiről szólót. S mivel a nyolcadikosokkal kapcsolatos kételyei nem váltottak ki különösebb visszhangot, valamit tenni kellett az írásbeli érettségi első napján: vigyázat, szivárgás!!
A nap végén már több tucat vizsgáztató tanár állt sorba a kihallgató szervek előtt, a melltartókból előkerültek a csúszópénzek, majd jött az igazgatók leváltása, sőt letartóztatása. Az úgynevezett internetes tételszivárogtatás gyorsan lekerült a műsorról, már mindent csak a három K-összegek (kínált, kért, követelt) borítottak be: ki gyűjtött, miért, mióta, kinek adta tovább, kik a cinkosok... áll a bál.
A casus bellit képező fővárosi középiskola nem tartozik ugyan az ország csúcsgimnáziumai közé, de bármelyik városban akárhány elit suliban lehetne hasonlót találni, mivel egyszerűen ilyen a rendszer. És huszonegy év tapasztalatával állítom, hogy a legnagyobb felelős mindezért az emberi tényező: a valós, illetve a pénzéhséget elmaszkírozó gyengeség. Miért épp a mi gyerekeinket bántsuk, adjunk nekik esélyt, a másik tagozat, a rivális iskola még olyanabbul csinálja... Sokan szóvá tettük sokszor, de annyi.
A másik két ok már lerágott csont: az állandó, ötletszerű, csak azért is változtatás és a krónikus alulfizetettség. Előbbi miatt tanár sem, gyermek sem tudja, vajon év végéig milyenek lesznek a követelmények, utóbbi pedig nem mentség ugyan, de ha jobban megnézzük, akkor mégiscsak az. S legyen bár populizmus, de így arra is árnyék vetül, aki igyekszik jól tanulni, jól tanítani. Az araszoló cirkusz pedig, mint a képregény: folyt. köv. Jövőre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!