Senki sem csodálkozik már azon, hogy ez alól nem képez kivételt a tanügyre, az iskolák bezárására vonatkozó rendelkezéssorozat. Ki érti, miért is kellett két hétig tartó kényszervakációra küldeni az iskolásokat? Nincs kézenfekvő, logikus magyarázat arra, hogy ha már a hatóságok a tanintézeteket tekintik az első számú járványgócnak – merthogy egy hete azokat zárták be elsőként az egyre fenyegetőbbnek tűnő helyzetben –, miért nem lehetett távoktatást elrendelni.

Nem beszélve az immár szokásos következetlenségről. Korábban meggondolatlanul, de szentenciaszerűen jelentették ki a döntéshozók: „ha majd nagymértékben terjed a fertőzés, utolsóként zárjuk be az iskolákat”. Hát nem így lett, az utolsóból első lett. A következetlenség másik iskolapéldája, hogy a rendelkezések előbb arról szóltak, a magán oktatási intézmények diákjainak nem kell kényszervakációra menniük, aztán hirtelen mégiscsak változtattak a szabályon, így a magánóvodákban és -iskolákban is szünetel a személyes részvételű oktatás, de az online tanítást nem tiltják meg számukra. Tehát míg az állami iskolák diákjai vakáción vannak, a magániskolákba járókat távoktathatják pedagógusaik.

Akárcsak annyi más romániai rendelkezés kapcsán, itt is óhatatlanul eszünkbe juthat George Orwell híres szatirikus fabulájának szállóigévé vált mondata, miszerint: „minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél…” A pandémia hozta nemkívánatos helyzetek csak növelték, és a jelek szerint most is gyarapítják az amúgy is létező aránytalanságok, törésvonalak számát az oktatás területén is.

Mindeközben napnál világosabb, hogy a bő másfél éve tartó világjárvány okozta összevisszaság, az online oktatás buktatói, a romániai tanügy régóta akut rákfenéi, a felszereltség hiánya miatt rengetegen vannak, akik jócskán lemaradtak, lemaradnak tanulmányaikkal. Vajon a döntéshozók tovább mélyítenék ezeket a hiányosságokat? Mennyire lehet jogos az a sokakban felmerülő gondolat, hogy műveletlen, tanulatlan tömegekre van szüksége a mindenkori hatalomnak, hogy könnyebben irányíthasson és manipulálhasson?

Bár a pandémia kezdete óta számos kimutatás született már, ami azt támasztja alá, hogy Romániában összességében véve nem tett jót az online-ba kényszerülés a tanulmányi eredményeknek, a távoktatás logikusan nézve azért mégiscsak jobb lenne, mint a tanulás szüneteltetése. Még akkor is, ha tudjuk, hogy a vidéki iskolák diákjainak jelentős hányada ma sem rendelkezik táblagépekkel, laptopokkal vagy internet-hozzáféréssel, sőt sok helyen még áram sincsen. Úgy tűnik, az aránytalanságok nemhogy megszűnnének, de tovább mélyülnek. Az összkép azt mutatja: Romániában él a legtöbb funkcionális analfabéta, itt hagyják el a legtöbben idejekorán az iskolát, nálunk van a legtöbb kiskorú leányanya és a többi. Kullogunk a sor végén.

De legalább következetlenségben és aránytalanságban nagyon jók vagyunk.