Mindenki egyért, egy mindenkiért. Munkatársak ünneplik a Krónika huszadik születésnapját 2019-ben
Fotó: Krónika/Archív
BÚCSÚ A NAPILAPTÓL – Miért dolgozol a Krónikánál? – tették fel nekem sokszor a kérdést az elmúlt tizennyolc és fél évben. A válasz minden egyes alkalommal ez volt: a csapat miatt, a világ legjobb hangulatú munkaközössége miatt.
2022. december 31., 14:582022. december 31., 14:58
Soha nem felejtem el, hogy – szinte kivétel nélkül – milyen csodálatos, jó és elkötelezett emberekkel voltam szerencsés naponta találkozni. Rengeteget tanultam együttműködésünkből.
Tucatnyi tördelőszerkesztővel volt alkalmam vállvetve dolgozni 2004 óta mind a négy szerkesztőségi helyszínen, akik közül jó néhányat a tördelőcsapat vezetőjeként én tanítottam meg a QuarkXPress, az InDesign és más programok váratlan trükkjeire. A legnagyobb megtiszteltetés akkor ért, amikor a jobb felőli széken több éven át előbb Ági (Kinda Ágnes), majd Monique (Jakab Mónika) foglalta el a második tördelőszerkesztő helyét. Nekik és a többi tördelőnek is köszönöm a közös munka lehetőségét. S ez a kulcsszó: a lehetőség. Egy korszak lezárul most, de tudom, hogy ennek az aranycsapatnak – amelyet a pályán NEM győztek le! – a tagjai megtalálják a továbblépés különféle lehetőségeit. A napilap pedig szívünkben tovább él, ameddig csak élünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elnökválasztás előtt áll, és háborog az ország. A választópolgárnak el kell döntenie, hogy az egykori suszter „aranykorszakát” felelevenítő aktivista „megmondóember” vagy a matematikában kimagasló eredményeket felmutató jelölt mellé üti a pecsétet.
Sokszor mondták már a romániai választások kapcsán, hogy két rossz közül kell választani, ezért szavazzunk a kisebbikre – a mostani elnökválasztás viszont már arról szól, hogy nem a nagyobbik rosszat, hanem a katasztrófát kell elkerülni.
Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás