JEGYZET – Ahogy a céhek idejében és később is, a kézműipar, a mesterség apáról fiúra szállt, mondhatni kötelező módon, úgy száll manapság nálunk felé apáról fiúra a megvesztegethetőség, az elintézési ügyeskedés, a kisebb-nagyobb figyelmességek elhelyezésének tehetsége, gyűjtőszóval a korrupció. Mondhatni elkerülhetetlenül.
2015. november 17., 19:412015. november 17., 19:41
Talán a legszembeötlőbb különbség, hogy a családi mesterséget általában a legnagyobb fiú örökölte, a többi szabadon választhatott szakmát, ha akart, a korrupció viszont sokkal kevésbé diszkriminatív: ahogy a jó szülők sem tesznek különbséget a gyerekeik között, úgy e téren sem számít, hogy valaki hányadik szülöttje a családnak. Különösen, ha nemcsak az apa, de már a nagyapa vagy dédapa is benne volt az országos húsosfazekat körbeülő és abból bőven meregető társaságban.
Biztos sokan ismerik a viccesnek szánt, de ha belegondolunk, nagyon szomorú mondást, hogy „ne mondj rosszat a főnököd fiáról, mert ő lesz a te fiad főnöke”. Nem volt ez a jelenség igazán titok eddig sem, de az utóbbi időben, amikor sorra megbogarászták azoknak a nagyágyúknak az ügyeit, akik eddig teljes biztonságban lévőknek látszottak, kiderült, hogy ők tudták a legjobban: egyszer véget érhet minden. Ha nem is mindegyik, de épp a legismertebbek fiastól vonultak az őket faggatók színe elé.
A fiúk alig lépték át a serdülőkor küszöbét, de végső soron nem az ő hibájuk, hogy üzleti ügyességet örököltek. Az igazi kis zseniket, akik három-négyéves korukra már sikeresen összetarháltak egy-egy kacsalábon forgó házat, a kiskorúvédelem értelmében, nem citálták be. Citálták viszont a céheknél elképzelhetetlen, ám a korrupcióval nagyon is kompatibilis fordított irányú működés szenvedő alanyait, az idős szülőket. Láttunk már olyan nyolcadik évtizedét taposó nénikét, akiről senki nem hitte volna el: olyan útépítő géniusz, aki százas nagyságrendű életerős férficsapatokat irányít, esetleg egyetlen füttyszóval, mivel a tetemes bankbetétek manipulálása – hála a modern technikának – akár otthonról is végezhető.
Az ilyen fordított visszaörökítésnek talán az volt a leggroteszkebb példája, amikor egy idős házaspár a kamerák kereszttüzében tudta meg, hogy multimilliomos: egymás szavába vágva próbálták valahogy tisztára mosni csemetéjüket. És a nézők közt talán akadt, aki elhitte nekik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!