Kolozsváron kikerült a kincses város magyar nevét is tartalmazó, háromnyelvű helységnévtábla, Zilahon pedig megszületett az önkormányzati határozat ugyanerről. Persze jobb lett volna, ha mindez mondjuk másfél évvel ezelőtt megtörténik, és valljuk be: a mostani előrelépéshez nagyban kellett, hogy a románság számára ma már nem bír különösebb téttel egy település magyar megnevezésének feltüntetése.

Sokkal keményebb diónak ígérkezik viszont annak a törvénymódosító javaslatnak az elfogadtatása, amelyet a múlt héten terjesztett be a parlamentben az RMDSZ, és amely az anyanyelvhasználati jogokat bővítené. A kezdeményezés a jelenlegi húszról tíz százalékra csökkentené azt a küszöbértéket, amely fölött egy kisebbség tagjait anyanyelvhasználati jog illeti meg a helyi közigazgatásban. A javaslat alternatív küszöböt is bevezetne, hogy a nyelvhasználati jogokat az arányukban kicsi, de létszámuk alapján mégis jelentős kisebbségi közösségek is élvezhessék.

Ma még nem tudjuk, miként viszonyulnak az előterjesztéshez a román koalíciós pártok, fel mernek-e vállalni egy ilyen kisebbségbarát intézkedést, éppen a nagy román egyesülés centenáriumának közeledtével. Ám ha lassan is, mégis tetten érhető a szemléletváltás, lám, odajutottunk, hogy a hivatalban lévő román tanügyminiszter szerint idegen nyelvként kellene oktatni a román nyelvet a külföldön letelepedett románok gyermekei számára. Ugye emlékszünk, milyen felhördülést váltott ki, amikor mi kértük itthon ugyanezt a magyar diákok számára?

Azonban ami a többség számára soknak tűnhet, az nekünk, magyaroknak meg éppenséggel kevés, vagy legalábbis nem elegendő. Talán még emlékszünk, hogy az RMDSZ tavalyi választási programjában hangsúlyos fejezetet kapott a magyar nyelv hivatalos székelyföldi státusának az elérése, részben ezzel kérték a szavazatunkat. Márpedig a mostani javaslatban ez nem szerepel, a küszöbleszállítás és -létrehozás pedig nem egyenértékű egy nyelv hivatalos státusával.

Ugyanakkor még ha át is megy a mostani, „lájtosabb” tervezet, nagyon fontos lenne rávezetni, ösztönözni az erdélyi magyarokat – élen a politikusokkal, önkormányzati képviselőkkel –, hogy éljenek is nyelvhasználati jogaikkal. Korábban lapunk is feltárta, hogy sokan azokban a polgármesteri hivatalokban sem próbálnak magyarul ügyeket intézni, ahol erre mód lenne, számos települési önkormányzat magyar tanácsosai pedig a testület ülésein rendszerint a román nyelvet választják, mert úgy „praktikusabb”, és baj sincs belőle. Márpedig, ha tartalommal akarjuk feltölteni a szerzett, illetve a kivívni óhajtott jogokat, akkor ezen a mentalitáson változtatni kell.

Az olyan – megtörtént – esetekkel pedig végképp le kell számolni, hogy egy megyei szociális és gyerekjogvédelmi igazgatóságon megszólnak, megaláznak egy fogyatékos gyerekével bizottság elé álló magyar szülőt, amiért nem beszél tökéletesen románul. Ráadásul olyan intézményről van szó, amelyet történetesen magyar tisztviselő irányít. Ha kicsit is adunk magunkra, nyelvhasználati jogaink kiterjesztésének igényével párhuzamosan megpróbáljuk felszámolni az ilyen helyzeteket.

korábban írtuk

Kihelyezték az első háromnyelvű helységnévtáblát Kolozsváron

Többéves huzavona után kedden reggel kihelyezték az első háromnyelvű – román, magyar és német – helységnévtáblát Kolozsvár Nagyvárad felőli bejáratához.

korábban írtuk

Zilahi többnyelvűség: román támogatás nélkül nem ment volna

„Szükségünk volt a többség támogatására, anélkül nem lett volna esélye, hogy átmenjen a kezdeményezés” – ismertette a Krónikával Fazakas Miklós alpolgármester a csütörtöki tanácsi döntés hátterét.

korábban írtuk

Benyújtotta az RMDSZ az anyanyelvhasználatot kiterjesztő törvénymódosítási javaslatát

A RMDSZ kedden benyújtotta a bukaresti parlamentben a közigazgatási törvényt módosító javaslatát, mellyel az anyanyelvhasználati jogokat kívánja bővíteni.