2012. augusztus 28., 07:162012. augusztus 28., 07:16
Nos, idén nyáron eszerint én is sótlan ladyvé váltam, mert én annyit még nem beszéltem időjárásról, mint most.
És nem is én kezdeményeztem! Ismerősök, családtagok, barátok, a sarki boltban az eladó, a taxis mind afelől érdeklődött, mi a véleményem a hőségről, a hirtelen jött lehűlésről, az esőről vagy a szárazságról. Még vitatkozni is lehetett róla. Mert vannak, akik nehezen viselik a kánikulát – mint például én –, de vannak, akik inkább a meleget részesítik előnyben a téli hideggel szemben. Harmincöt fokon felül nálam elkezdenek lassabban forogni a kerekek, de néhány ismerősöm és kollégám épp ilyenkor érzi elemében magát.
Én például sokkal szívesebben beszélgetek időjárásról, mint politikáról. Előfordul, hogy kedves jó barátok a legnagyobb ártatlansággal kérdezik tőlem, mit gondolok az aktuális helyzetről, hiszen tájékozott vagyok ugyebár. Remélem, még senkit nem bántottam meg, amikor az ilyen kérdésekre heves gesztikuláció mellett valami olyasmit válaszoltam, hogy nem, nem, ne most! Eszem ágában sincs egyrészt munkaidőn kívül ilyesmiről tárgyalni, másrészt megkockáztatni, hogy ellenkező politikai vélemények miatt egy sokéves barátságon fekete foltokat ejtsünk. Lehet, hogy a munkámnál fogva tájékozottabb vagyok, mint az adott barát, de nem hinném, hogy ő maga sokkal boldogabb volna, ha részletesen elmagyaráznék neki a mindennapi élete szempontjából teljesen irreleváns dolgokat, amelyek csak arra jók, hogy frusztrálttá és idegessé tegyék. Lehet, hogy izgalmasabbnak és színesebb egyéniségnek tűnnék a társaságomban, ha néhány sarkos véleményt megfogalmaznék a múltbeli és jelenlegi politikai szcénáról, de ezt inkább megtartom munkaidőre. Asztaltársaságnál úgy kerülöm ezt a témát, mint a csípős levest. Hiszen szárazság van, kánikula van (volt), hirtelen lehűlés van, klímaváltozás van (egyesek erről is szeretnek vitatkozni). Nem látok benne semmi kivetnivalót, ha ezt is kibeszéljük a magunk kis személyes témái mellett. Főleg uborkaszezonban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Látogatottsági adatok