Balogh Levente
2024. július 26., 12:392024. július 26., 12:39
2024. október 31., 11:562024. október 31., 11:56
Lassan a Dallasszal vetélkedő szappanoperává kezd válni az amerikai elnökválasztási kampány.
A Donald Trump elleni sikertelen merényletkísérlet után a Demokrata Párt került a figyelem középpontjába, miután hosszas huzavona után lehozták a pályáról Joe Biden még hivatalban levő elnököt, akiről bebizonyosodott: életkora és szellemi állapota miatt teljesen alkalmatlan egy újabb elnöki mandátumra.
Persze a hivatalos bejelentés szerint Biden maga döntött a visszalépésről, azonban az előzetes hírek alapján – miszerint pártja egyre több befolyásos politikusa követelte a visszalépését, pártja finanszírozói pedig a támogatások leállításával fenyegettek arra az esetre, ha versenyben marad –
Meg kell hagyni, a párt részéről ez merész, de mindenképpen racionális lépés volt, hiszen a Biden által a Trump elleni televíziós vitán nyújtott siralmas teljesítmény után, na meg annak ismeretében, hogy a túlélt merénylet óriásit dobott a republikánus ellenjelölt népszerűségén,
Nos, a váltás megvolt, de hogy mennyire radikális, az erősen kérdéses.
Hiszen nem egy új, de mégis közismert arcot próbálnak felépíteni, nem egy népszerű kormányzó a jelöltjelölt, hanem a Biden-adminisztráció második emberét, Kamala Harris alelnököt léptetnék elő.
Aki
A váltás ugyan elvileg nem automatikus, hiszen a párt delegáltjainak is szentesíteniük kell, de a jelek szerint Harris sikerrel veszi az első akadályt: a párt gyakorlatilag pillanatok alatt, szinte teljes egyhangúsággal állt ki mellette, és ma úgy tűnik, csupán formalitás lesz a szavazás a párt új elnökjelöltjének személyéről.
Holott a döntés annyiban nem teljesen kockázatmentes, hogy
Az elemzők rámutatnak: az amerikai polgárokat infláció sújtotta, ráadásul a migráció is folyamatos problémát jelentett – mindezt úgy, hogy maga Harris lett volna a felelős azért, hogy valahogy visszaszorítsák.
És akkor még nem beszéltünk az ukrajnai háborúban való szerepvállalásról, a Kijevnek juttatott, több tízmilliárd dolláros nagyságrendű katonai támogatásról, ami nem feltétlenül élvezi az amerikai polgárok nagy többségének támogatását, még annak ellenére sem, hogy a kormányzat elismerte: abból elsősorban az amerikai hadiipar profitál.
De
Mindez már el is kezdődött, a balliberális médiában Harrist máris igyekeznek amolyan popsztárrá fazonírozni, aki az igazság bajnokaként száll síkra minden olyan érték mellett, ami a jelenlegi baloldal és annak woke vadhajtásai számára fontos.
Ezen oldal számára a divatos PC-izmus jegyében már az, hogy nő, és részben afroamerikai, részben indiai származású, önmagában minden kritikán felülivé emeli a személyét, függetlenül attól, hogy eddig mit tett, vagy a kampány során mit tesz le az asztalra.
Persze az amerikai polgárok jórészt szerencsére nem mind a divatos woke ideológiák mentén gondolkodnak, ugyanakkor a küzdelem kiélezett marad, hiszen a jelöltváltás és a „független” média, illetve a még „függetlenebb” és „elfogulatlanabb”, mindenhez is értő hollywoodi sztárok akciói nyomán a demokraták új lendületet kaptak.
A másik oldalon Trump támogatottsága még mindig nagyobb – bár egyes mérések szerint előnye olvadóban –, de novemberig még sok minden történhet, ráadásul hátrány lehet a kora, illetve a bírósági ügyei, amelyek kapcsán azért továbbra is nehéz elhessegetni az érzést, hogy politikai alapon indultak.
A következő hónapokban kulcsfontosságú, hogy a két jelölt közül melyik tudja hitelesebben megszólítani azokat, akik a vesztesei az elmúlt évek amerikai gazdaság- és külpolitikájának, melyikük tud az ideológián túllépve konkrét jóléti intézkedéseket felvázolni.
a béketárgyalások szorgalmazásának vagy a valamikorra remélt, de kérdéses ukrán győzelemig történő halogatásának ügyében, a globális amerikai szerepvállalás és a szövetségesekkel való kapcsolattartás témájában – bár ez utóbbi esetén
Annyi bizonyos, hogy a szappanopera számos izgalmas fordulatot ígérve mindenképpen folytatódik.
Igaz, ennek egy kicsivel nagyobb a tétje annál, hogy mi lesz Bobby vagy Jockey sorsa.
Ez ugyanis konkrétan az egész világ jövőjéről szól.
Balogh Levente
Olyan az ukrajnai rendezés ügye, mint egy hullámvasút: egyszer a Donald Trump által szorgalmazott béke lehetősége repít a magasba, máskor a tűzszüneti megállapodás látszólagos esélytelensége taszítja mélybe a világot.
Balogh Levente
Egyszerre szimbolikus és ironikus, hogy a rendszerváltás Romániájának meghatározó alakja, Ion Iliescu még halálában is, 36 évvel az 1989-es események és 21 évvel a politika első vonalából való kikerülése után még mindig releváns tényező.
Balogh Levente
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Balogh Levente
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Rostás Szabolcs
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Balogh Levente
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Balogh Levente
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
szóljon hozzá!