Balogh Levente
2024. július 26., 12:392024. július 26., 12:39
2024. október 31., 11:562024. október 31., 11:56
Lassan a Dallasszal vetélkedő szappanoperává kezd válni az amerikai elnökválasztási kampány.
A Donald Trump elleni sikertelen merényletkísérlet után a Demokrata Párt került a figyelem középpontjába, miután hosszas huzavona után lehozták a pályáról Joe Biden még hivatalban levő elnököt, akiről bebizonyosodott: életkora és szellemi állapota miatt teljesen alkalmatlan egy újabb elnöki mandátumra.
Persze a hivatalos bejelentés szerint Biden maga döntött a visszalépésről, azonban az előzetes hírek alapján – miszerint pártja egyre több befolyásos politikusa követelte a visszalépését, pártja finanszírozói pedig a támogatások leállításával fenyegettek arra az esetre, ha versenyben marad –
Meg kell hagyni, a párt részéről ez merész, de mindenképpen racionális lépés volt, hiszen a Biden által a Trump elleni televíziós vitán nyújtott siralmas teljesítmény után, na meg annak ismeretében, hogy a túlélt merénylet óriásit dobott a republikánus ellenjelölt népszerűségén,
Nos, a váltás megvolt, de hogy mennyire radikális, az erősen kérdéses.
Hiszen nem egy új, de mégis közismert arcot próbálnak felépíteni, nem egy népszerű kormányzó a jelöltjelölt, hanem a Biden-adminisztráció második emberét, Kamala Harris alelnököt léptetnék elő.
Aki
A váltás ugyan elvileg nem automatikus, hiszen a párt delegáltjainak is szentesíteniük kell, de a jelek szerint Harris sikerrel veszi az első akadályt: a párt gyakorlatilag pillanatok alatt, szinte teljes egyhangúsággal állt ki mellette, és ma úgy tűnik, csupán formalitás lesz a szavazás a párt új elnökjelöltjének személyéről.
Holott a döntés annyiban nem teljesen kockázatmentes, hogy
Az elemzők rámutatnak: az amerikai polgárokat infláció sújtotta, ráadásul a migráció is folyamatos problémát jelentett – mindezt úgy, hogy maga Harris lett volna a felelős azért, hogy valahogy visszaszorítsák.
És akkor még nem beszéltünk az ukrajnai háborúban való szerepvállalásról, a Kijevnek juttatott, több tízmilliárd dolláros nagyságrendű katonai támogatásról, ami nem feltétlenül élvezi az amerikai polgárok nagy többségének támogatását, még annak ellenére sem, hogy a kormányzat elismerte: abból elsősorban az amerikai hadiipar profitál.
De
Mindez már el is kezdődött, a balliberális médiában Harrist máris igyekeznek amolyan popsztárrá fazonírozni, aki az igazság bajnokaként száll síkra minden olyan érték mellett, ami a jelenlegi baloldal és annak woke vadhajtásai számára fontos.
Ezen oldal számára a divatos PC-izmus jegyében már az, hogy nő, és részben afroamerikai, részben indiai származású, önmagában minden kritikán felülivé emeli a személyét, függetlenül attól, hogy eddig mit tett, vagy a kampány során mit tesz le az asztalra.
Persze az amerikai polgárok jórészt szerencsére nem mind a divatos woke ideológiák mentén gondolkodnak, ugyanakkor a küzdelem kiélezett marad, hiszen a jelöltváltás és a „független” média, illetve a még „függetlenebb” és „elfogulatlanabb”, mindenhez is értő hollywoodi sztárok akciói nyomán a demokraták új lendületet kaptak.
A másik oldalon Trump támogatottsága még mindig nagyobb – bár egyes mérések szerint előnye olvadóban –, de novemberig még sok minden történhet, ráadásul hátrány lehet a kora, illetve a bírósági ügyei, amelyek kapcsán azért továbbra is nehéz elhessegetni az érzést, hogy politikai alapon indultak.
A következő hónapokban kulcsfontosságú, hogy a két jelölt közül melyik tudja hitelesebben megszólítani azokat, akik a vesztesei az elmúlt évek amerikai gazdaság- és külpolitikájának, melyikük tud az ideológián túllépve konkrét jóléti intézkedéseket felvázolni.
a béketárgyalások szorgalmazásának vagy a valamikorra remélt, de kérdéses ukrán győzelemig történő halogatásának ügyében, a globális amerikai szerepvállalás és a szövetségesekkel való kapcsolattartás témájában – bár ez utóbbi esetén
Annyi bizonyos, hogy a szappanopera számos izgalmas fordulatot ígérve mindenképpen folytatódik.
Igaz, ennek egy kicsivel nagyobb a tétje annál, hogy mi lesz Bobby vagy Jockey sorsa.
Ez ugyanis konkrétan az egész világ jövőjéről szól.
Balogh Levente
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Rostás Szabolcs
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Balogh Levente
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Balogh Levente
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
Balogh Levente
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Rostás Szabolcs
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Balogh Levente
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
szóljon hozzá!