2012. február 15., 10:222012. február 15., 10:22
A magyar kormány által nemzeti jelentőségű programmá nyilvánított KMN idei megszervezését szerencsére nem veszélyezteti, hogy az önkormányzat nem hajlandó kiemelt fontosságú eseménysorozatként kezelni a tavaly több tízezer látogatóval büszkélkedő, egyhetes rendezvényt, a román tanácsosok elutasító magatartása azonban ismét arról tesz tanúbizonyságot, hogy a város magyarjait másodrangú közösségként kezelik, a magyar tanácsosok érdekérvényesítési ereje pedig mérhetetlen, majdhogynem a nullával egyenlő. Utóbbi tényt támasztja alá László Attila alpolgármester durcás felszólalása, aki a hétfői tanácsülésen, a kiemelt rendezvényekre szánt pénzösszegek odaítéléséről szóló napirendi pont tárgyalásakor azt javasolta, hogy azért néha az ő véleményét is kérjék ki.
Természetesen a szavazáskor nem vették figyelembe ezt, ahogyan a Molnos Lajos által vezetett kulturális bizottsággal sem egyeztettek a támogatások elosztásáról. Az RMDSZ-es frakció költségkiegészítési kérelmét azzal a magyarázattal utasították el pártállástól függetlenül a román kollégák, hogy a KMN „csupán” etnikai és kulturális rendezvény, míg a határozattervezetben szereplő három esemény – a májusi városnapok, a december elsejei rendezvények, illetve a szilveszteri ünnepségek – a város valamennyi lakójához egyaránt szól. A KMN háttérbe szorítása, jelképes rangfosztása a Kolozsváron szűnni nem akaró többségi erőfitogtatás legújabb „gyöngéd” megnyilatkozása.
Ez ismét azt bizonyítja, hogy a sokat hangoztatott multikulturalizmus – amely az Európa 2020-as kulturális fővárosa cím pályázati anyagának egyik alappillére – csupán üres fogalom. Legalább ennyire szomorú, hogy a példaértékű magyar összefogást eredményező kezdeményezés még mindig képes egyazon táborba rázni az amúgy egymással vagdalkozó, de mindenekfelett hithű soviniszta román politikusokat is. Ugyanakkor ennél is elkeserítőbb, hogy a magyar közösség helyi érdekképviseletének néha csupán szerény véleménye van minderről, és valamiért megfelel számára a sorozatosan egyértelműsített alárendelt szerep.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.