2012. február 15., 10:222012. február 15., 10:22
A magyar kormány által nemzeti jelentőségű programmá nyilvánított KMN idei megszervezését szerencsére nem veszélyezteti, hogy az önkormányzat nem hajlandó kiemelt fontosságú eseménysorozatként kezelni a tavaly több tízezer látogatóval büszkélkedő, egyhetes rendezvényt, a román tanácsosok elutasító magatartása azonban ismét arról tesz tanúbizonyságot, hogy a város magyarjait másodrangú közösségként kezelik, a magyar tanácsosok érdekérvényesítési ereje pedig mérhetetlen, majdhogynem a nullával egyenlő. Utóbbi tényt támasztja alá László Attila alpolgármester durcás felszólalása, aki a hétfői tanácsülésen, a kiemelt rendezvényekre szánt pénzösszegek odaítéléséről szóló napirendi pont tárgyalásakor azt javasolta, hogy azért néha az ő véleményét is kérjék ki.
Természetesen a szavazáskor nem vették figyelembe ezt, ahogyan a Molnos Lajos által vezetett kulturális bizottsággal sem egyeztettek a támogatások elosztásáról. Az RMDSZ-es frakció költségkiegészítési kérelmét azzal a magyarázattal utasították el pártállástól függetlenül a román kollégák, hogy a KMN „csupán” etnikai és kulturális rendezvény, míg a határozattervezetben szereplő három esemény – a májusi városnapok, a december elsejei rendezvények, illetve a szilveszteri ünnepségek – a város valamennyi lakójához egyaránt szól. A KMN háttérbe szorítása, jelképes rangfosztása a Kolozsváron szűnni nem akaró többségi erőfitogtatás legújabb „gyöngéd” megnyilatkozása.
Ez ismét azt bizonyítja, hogy a sokat hangoztatott multikulturalizmus – amely az Európa 2020-as kulturális fővárosa cím pályázati anyagának egyik alappillére – csupán üres fogalom. Legalább ennyire szomorú, hogy a példaértékű magyar összefogást eredményező kezdeményezés még mindig képes egyazon táborba rázni az amúgy egymással vagdalkozó, de mindenekfelett hithű soviniszta román politikusokat is. Ugyanakkor ennél is elkeserítőbb, hogy a magyar közösség helyi érdekképviseletének néha csupán szerény véleménye van minderről, és valamiért megfelel számára a sorozatosan egyértelműsített alárendelt szerep.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.