Ha nyár, akkor lazulás, vakáció, gondtalanság, megy mindenki, amerre lát és ameddig a zsebe engedi, a média viszont nem vonulhat ki a világból, ontani kell a híreket, mert felkopnak az állak.
2013. augusztus 25., 19:032013. augusztus 25., 19:03
Igen, de milyen híreket, ha mindenki nyaral?! Ha uborkaszezon van? Az nem igazán hír, mennyi a befőttesüveg darabja, az uborka kilója, a kapor csokra, de vannak olyan „újdonságok\", melyek legyenek bár a legősibbek, mindig megpezsdítik az agytekervényeket és az erekben csordogáló vért. Az altesti gubancok. Hogy éppen ki kivel, kivel nem.
A magukra adó írott és sugárzott sajtótermékek csak ilyenkor foglalkoznak a témával, az év többi, komolyságot igénylő időszakában nem. A médiafogyasztóknak viszont van egy olyan, keskenynek semmiképp sem mondható szelete, akik bármikor bármilyen mennyiségben éhesek az ilyesmit felkínáló finomságokra.
Néhány éve menetrendszerűen érkezik a hír a különböző világvárosokban meg-rendezett melegfesztiválokról. Érzésem szerint már lecsengőben is van a hírértéke, sőt, meg merem kockáztatni, hogy belátható időn belül a hetero párok vonulása kelt majd egyre nagyobb feltűnést. Hogy a közelben-távolban újabban ki kivel.
Manapság pedig a kíváncsiságnak jól alá is lehet játszani a technika eszközeivel: elektronikus postaládák feltörésével, a bármiből bármit varázsolni képes photoshoppal, a pletykának nevezett, hagyományos szóbeli közlések áthangsúlyozásával. A hazai sajtópréri sem panaszkodhat, különösen a fotók és az e-mailek terén jeleskedtek a nyári bulvárdömpingben, nekem mégis egy olyasmi maradt meg leginkább, amit alig-alig kommentáltak a profi kommentelők: játékos kedvű elnökünk egy olyan területre tévedt, a-hová aztán nem is ment vissza, mert biztosan észbe kapott vagy tanácsadói észbe kapatták.
Történt a nyár elején, hogy egy kötetlenebb sajtótájékoztatón szóba jött a népszaporulat s az elnök kacarászva panaszolta, hogy a két lánya közül csak a kisebbik volt rávehető a szülésre, a nagyobbik nem. Pedig ő megmondta, hogy férjjel vagy anélkül, de szülni hazafias kötelesség. Hoppá, déja vu! A mi fiatalkorunkat is ez nyomorította meg, „a Kárpátok géniuszának\" húszmilliót meghaladó nagynemzeti álma. Hányan haltak bele a kényszerszülésbe, hány család esett szét, hány gyermek lelke sérült meg miatta. Kicsit meg nyugodtam, amikor a kijelentése végén is hahotázott, jelezve: vicc az egész. Bár nála ezt még az altestiek esetében sem lehet mindig tudni!
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
szóljon hozzá!