VEZÉRCIKK – Míg az erdélyi magyar gyermeknek arról kell számot adnia az iskolában, mennyire értette meg Slavici vagy Creangă archaizmusoktól, regionalizmusoktól hemzsegő szövegét, gyakorta megesik, hogy még tojást vagy kenyeret sem tud kérni a boltban helyesen románul.
2017. február 13., 10:442017. február 13., 10:44
Hiszen kommunikálni nem tanítja meg őket a rendszer, ehelyett irodalmi szövegekkel és nyelvtani feladatok megoldásával kell kínlódniuk hosszú éveken keresztül, ebből azonban sajnos nem következik, hogy érettségiig meg is tanulnak románul. Alternatívájuk pedig ritkán akad. Persze vannak nagyon szorgalmas kivételek és szerencsések is, akik román játszótársaiktól tanulják meg a nyelvet spontán módon, nem pedig vers- és mondattani elemzésekből hiányosan és esetlegesen. (Az oktatási rendszer másik fintora, hogy ha helyesen beszéli is a hétköznapi nyelvet a diák, még nem fog automatikusan jó jegyet kapni az iskolában, ahol például a Măi băiţă, floare dulce című népköltésről kell bebizonyítania fennkölt szavakkal, hogy lírai szöveg.)
Akut, reménytelennek tűnő a helyzet: a rendszerváltáskor érettségizetteknek már érettségiznek a gyerekei, az elmúlt évtizedekben pedig semmi nem változott érdemben: generációk egész sora végezte el 1990 óta az iskolát, és a román ajkúak számára készített tananyag mentén kellett megfelelniük az elvárásoknak. Az elemisták egy ideje alternatív tantervek szerint tanulhatnak, most felcsillant a remény, hogy az 5–8. osztályosok számára is elkészülhetnek végre-valahára azok az oktatási anyagok, amelyek figyelembe veszik: nem anyanyelvük a román.
Gőzerővel lehet most már reménykedni abban, hogy a mostani elemistáknak nem kell beleesniük az alternatív negyedikes és a román ajkúak számára készült ötödikes anyag között tátongó szakadékba. Bizakodjunk, hogy a jelenlegi elsős hetedikes korában majd bátran, helyesen kér két tojást a boltban. Sőt, ha minden jól megy, esetleg villanykapcsolót vagy teaszűrőt is.
Bár a közelgő parlamenti és államfőválasztás kampányának zaja eltereli a figyelmet számos lényeges elemről, a választópolgároknak ajánlott azzal a tudattal készülniük a novemberi-decemberi szavazásra, hogy jövőre nehéz idők köszöntenek be Romániában.
Donald Trump győzelme nyomán nem oldódnak meg a világ gondjai egy csapásra, sőt gazdasági tervei miatt Európa is aggódhat, de esély nyílhat a háborús konfliktusok lezárására, magyar szempontból pedig gyökeres változás várható a jó irányba.
A körülmények úgy hozták, hogy a világ nagyon sok országában rendeztek választásokat ebben az évben.
Ha a kétségbeesett vagdalkozással ötvözött szánalmas vergődés olimpiai sportág lenne, a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) Nicolae Ciucă elnökkel az élen komoly éremesélyekkel indulhatna.
Igencsak elrugaszkodik a valóság talajától, aki az EU-csatlakozásról szóló moldovai népszavazás eredményét úgy magyarázza, hogy azzal az ország végleg demonstrálta elköteleződését a nyugati integráció mellett, jókora csapást mérve ezzel a Putyin-rezsimre.
A román média keményen ostorozza a szerinte orosz befolyás alá került moldovai köztársaságbeli Gagauz Autonóm Tartomány szavazási eredményét. A gagauzok vajon miért nem szeretik a nagyromán jelöltet, és vele együtt az Európai Uniót?
A végén még az a szégyen éri a romániai lakosságot, hogy magyar és/vagy orosz áram és földgáz jön majd a falból.
Bár a román politikumban kétségkívül erős a konkurencia, Nicolae Ciucă liberális pártelnöktől senki sem veheti el az első helyet a hét legszánalmasabb és legröhejesebb kijelentéséért zajló versenyben.
Súlyos, de szükséges döntés volt: Izrael végül bevállalta a kétfrontos háborút az ország népét, államiságát fenyegető terrorszervezetekkel szemben.
Rekordokat dönt a román állam költségvetési hiánya. A túlköltekező kormány valahogy kihúzza a választásokig, de hogy utána mi lesz, arról csak rossz sejtések vannak.
szóljon hozzá!