Az egyik csíkszeredai üzlet, illetve több székelyföldi önkormányzat elleni hatósági zaklatás, valamint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem vezetőségének felháborító döntései is rávilágítanak arra a kettős mércére, amit a román hatóságok a magyarokkal szemben alkalmaznak, illetve arra, hogy gyakorta éppen a kisebbségek védelméhez kapcsolódó jelszavakat hangoztatva tartják fenn a kisebbségekkel szembeni elnyomást.
2013. május 06., 04:512013. május 06., 04:51
Mint ismeretes, a fogyasztóvédelmi hatóság azért bírságolt meg immár több ízben egy csíkszeredai üzletet, mert a törvényi előírások ellenére nem látta el minden termékét román tájékoztató felirattal. Az eljárás elvileg jogos, de nem nehéz fölfedezni a rosszindulatot a hatóság részéről: ezzel próbálják fenntartani a mítoszt, hogy a Székelyföldön nem lehet románul kenyeret vásárolni. Miközben például a 25 százalékot kitevő, mintegy ötvenezer fős magyar közösséggel rendelkező Nagyvárad önkormányzata nyugodtan gyakorlatot csinálhatott abból, hogy az önkormányzati intézmények egy részében esze ágában sincs kihelyezni a magyar feliratokat, bár szintén törvény kötelezi rá.
Ugyanilyen felháborító, amikor az identitásukat, kultúrájukat óvó magyarokat vádolják a románok diszkriminációjával. Ezért torpedózta meg a MOGYE vezetése, hogy a magyar tanulmányi vonal feltételül szabja az új oktatók felvételénél a magyar nyelv ismeretét, ezért vegzálták a hatóságok a székelyföldi önkormányzatokat, amikor bizonyos tisztségek betöltéséhez szintén megkövetelték a magyar nyelvet (miközben azt senki nem kifogásolja, ha egy multicég kizárólag angol vagy német nyelven hirdet meg egy állást), és ezért indult gyűlöletkampány a magyar identitás megőrzését szorgalmazó nagybányai kiáltvány ellen.
Cinikus módon azt sugallják, hogy a kisebbség akarja diszkriminálni a többséget – holott a józan észre apellálva egyértelmű, hogy magyar többségű közegben a hivatalnokoknak, illetékeseknek ismerniük kell a lakosság, a diákok nyelvét.
Ideje lenne az illetékes európai fórumokat is értesíteni arról, hogy a modellértékű kisebbségpolitikájáért agyondicsért Romániában épp a jogvédelem jelszavait alkalmazva követik el a legdurvább jogtiprásokat.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
szóljon hozzá!