Nagyváradon – a jelek szerint – hamar rájött a többségi lakosság, hogy a Szigligeti Színház gazdasági és adminisztratív önállósodása nem vonja maga után a román társulat kiebrudalását az impozáns színházépületből.
2014. február 04., 19:592014. február 04., 19:59
Még csak baráti magyar tankok sem gördülnek be a Pece-parti Párizs Mol-kútjaihoz, visszafoglalva Ady városát. Nem. Mindössze arról van szó, hogy két, céljában, ha úgy tetszik küldetésében mást és mást megjelölő intézmény nem kíván azzal időt fecsérelni, hogy eldöntse: a közös kalapból kinek mennyi pénz jut az illető évadban vagy hónapban a művészeti tevékenységre, a fizetésekre vagy éppen a közműszámlákra.
Egy teátrumnak, egy olyan művelődési intézménynek, ahol egy-egy előadás létrehozásához sok ember munkájának összehangolása szükséges, legalább egy évre előre kell terveznie, egyeztetni a vendégrendezőkkel, eldönteni, hogy a produkciók díszletére mennyit fordíthatnak, ez pedig az anyagi forrás pontos ismerete nélkül aligha lehetséges.
Ezt ismerte fel Nagyváradon mindkét társulat, és ezt ismerték fel most a szatmárnémeti Harag György Társulat vezetői és színészei is, amikor kifejezték függetlenedési szándékukat. Lévén, hogy a szatmári az utolsó olyan önkormányzati fenntartású színház, amely még most is két társulattal működik, igencsak időszerű volt a lépés, emiatt érthetetlen Sorin Oros vezérigazgató visszakozása, aki – bár korábban maga is támogatta a szétválást – most arra hivatkozva állt be a tiltakozók sorába, hogy a kezdeményezők elhamarkodottan cselekedtek volna.
Pedig a román társulat azon tagjai, akik alkotmányellenesnek kiáltották ki a magyar kezdeményezést, éppen a nagyváradi román teátrum példájából meríthetnének bátorságot, hiszen feketén-fehéren kiderült: mindkét váradi színháznak jót tett a különválás.
Az olyan – mára már értelmüket vesztett, okafogyottá vált – kifejezésekkel, mint az etnikai szegregáció, fenn lehet ugyan tartani a nemzetállam látszatát, ésszerű lépéseket akadályozva meg, ám ezzel a multikulturalizmust, az etnikumok baráti, produktív együttélését és saját művészeti, szakmai fejlődősét teszi kockára mindenki, aki etnikai síkra terel egy adminisztratív kérdést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!