2010. március 08., 10:212010. március 08., 10:21
Elméletemet alátámasztandó: nemrégiben egy véletlen folytán megismerkedtem egy igen szimpatikus fiatalemberrel, akinek kellemes volt a társasága, jólneveltsége és jóképűsége átlag fölötti, testalkata a rendszeres sportolás következtében hibátlan, s mindezek ellenére mégsem tudtam úgy tekinteni, mint egy egészséges embert.
Merthogy reggelente az egészséges életmód elkötelezettjeként a tejes-mézes müzli és szigorúan zöldtea mellé még egy táplálékkiegészítő-szedő rituálét is lebonyolított: nagy fehér zacskót elé, recsegtetés, bontogatás, majd multivitamint be, kalciumot be, magnéziumot be, ezrescét be, és ami biztos az biztos alapon megfázás ellen még egy neotcitránt is.
És ez így ment már vagy három napja, amikor rákérdeztem erre a fura szokásra. „Tudom, függő vagyok. Én ezektől vagyok függő. Már a tudattól is roszszul vagyok, ha elfelejtettem bevenni” – mondta újdönsült ismerősöm, és minden pironkodás nélkül elmondta, jobbnak tartja ezt a fajta függőségét, mintha alkoholt inna vagy éppen cigarettázna. Erre csakis igazat lehetett adni, ami részemről mégsem volt teljes.
Mert kérdem én, valóban egészséges az, aki húszévesen a barátok, bulik helyett „csak” egy vitamindús, de steril életet él? Vagy ez az az irányvonal, aminek hamarosan mi is rabjaivá válunk? Mert tény, a táplálékkiegészítők reklámhadjáratának egyre nehezebb ellenállni. Hát még dönteni, hogy melyik jobb! Mert vitamin is kell, kalcium is kell, no meg a zöldtea, ginszenggyökér és a biokávé is elengedhetetlen. S akkor hol vannak még a nélkülözhetetlen antioxidánsok?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
Látogatottsági adatok